Románia kilátásai jobbak, mint egyes euró-övezethez tartozó államoké

Románia kilátásai jobbak, mint egyes euró-övezethez tartozó, nehézségekkel küszködő államoké, mert az államháztartási hiány jelentősen csökkent, és a gazdaság kezd helyreállni, így csökkennek a kockázatok – nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője.

„Kezd érezhetővé válni a gazdasági növekedés helyreállása, és a deficit számottevő csökkenése is észlelhető. Ez a két tényező csökkenti a kockázatot Romániában. Válaszom pedig a következő: igen, úgy gondolom, a romániai kilátások jobbak, mint bizonyos euró-övezethez tartozó államoké, amelyek úgyszintén nehézségekkel küszködnek” – válaszolta Franks arra a kérdésre, hogy Romániában jobb-e a helyzet, mint például Portugáliában, Írországban, Magyarországon vagy Lettországban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője elmondta, Romániában a kockázati tényező alacsonyabb, mint a fent említett országokban, mert Romániában már „fontos intézkedéseket” hoztak a válságból való kilábaláshoz.

„Romániában júliusban igen komoly megszorító intézkedéseket hoztak az államháztartási hiány csökkentésére. A költségvetési bevételek nőnek, a kiadások csökkennek. A kockázati tényező Románia esetében csökkent a nemzetközi piacokon, amint bevezették ezeket az intézkedéseket, mert a nemzetközi piacok számára nyilvánvaló, hogy Románia jelenleg sokkal fenntarthatóbb helyzetben van” – magyarázta Franks.

Mint mondta, a bevezetett strukturális intézkedések révén Romániában a pénzügyi helyzet olyannyira megváltozott, hogy 2012-ben az államháztartási deficit akár 3% alá is csökkenhet.

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának több ország, köztük Románia helyzetéről szóló kijelentéseit illetően Franks elmondta: a vezérigazgató azokról az országokról beszélt, amelyek nehézségekkel küszködtek a múltban, és az IMF segítségét kérték.

„Azt hiszem, arról beszélt, hogy amikor egy ország az IMF-hez fordul segítségért, előfordulhat, azonnali veszély fenyegeti az illető országot, de most ez a veszély már nem létezik. A vezérigazgató nyilvánvalóan az okokra hivatkozott, amelyek eredetileg arra késztetnek egy országot, hogy a Valutaalaphoz forduljanak segítségért, és olyan fenntarthatatlan helyzetben levő országok, mint például Magyarország, Románia és Lettország az IMF-hez fordultak segítségért. Ezeket az országokat példaként említette arra, hogy két éve az IMF-hez fordultak segítségért, de most nem fenyegeti ezeket a csőd veszélye” – magyarázta Franks.

Dominique Strauss-Kahn, az Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán a svájci TSR televízió adásában egy interjúban azt nyilatkozta, hogy egyetlen európai államot sem fenyegeti a csőd veszélye, de léteznek sebezhetőbb országok, mint például Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Románia és más országok, ahol keményebb politikákat kell alkalmazni.

„Olyan országok esetében, mint például Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Románia, stb., ahol helyre kell állítani a helyzetet, az a drámai, hogy nem folytathatjuk így, mert lassan fizetésképtelenné válnak ezek az országok, a szakadék szélén állnak. Ezek az országok szenvednek a legtöbbet, és ezek a legsebezhetőbbek” – nyilatkozta Strauss-Kahn.

Románia összesen körülbelül 20 milliárd euró kölcsönt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól, és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményektől. Románia eddig 11,27 milliárd eurónyi hitelrészletet kapott a Valutaalaptól, és 3,65 milliárd eurót az Európai Bizottságtól.

Mediafax