„Romániának kell egy sajtótörvény!”

Frunda György, a szenátus emberjogi bizottságának elnöke szerint ebben a törvényhozási ciklusban sajtótörvényt kellene bevezetni, hogy „némi rendet teremtsünk a sajtóban, mely néha túlságosan szabad és személyeket sért”.

Az emberjogi bizottságban megvitatták a Sajtószabadság Romániában, 2010 című jelentést, melyet a Sajtófigyelő Szolgálat (AMP) készített. Frunda György úgy nyilatkozott: „Romániában szükséges egy sajtótörvény, mely szabályozná ezt az igen vitatott tevékenységet, mert ha tovább halogatjuk attól tartva, hogy mit írnak majd a lapok, rossz úton haladunk.”

Frunda kiemelte: a politikai pártok képviselői mind egyetértettek a sajtószabadsággal és a cenzúra megszüntetésével, de azzal is, hogy az állampolgárokat meg kell védeni a sajtó visszaéléseivel, a megjelenő hazug és igazságtalan cikkekkel szemben.

„Szerintem a mostani rendszer nem megfelelő. Az évtizedekig tartó perek lefegyverzők, és elriasztják a sértett embert attól, hogy az igazságszolgáltatáshoz forduljon” – fejtegette Frunda.

Az RMDSZ-es szenátor szerint a Román Sajtóklub előír bizonyos intézkedéseket és büntetéseket, de „ha ezek világosabbak lennének, és egységesebben ítélnék meg az újságírókat, bizonyára megtörténhetne az újságírás öntisztulása” – mondta Frunda.

Emilian Frâncu liberális szenátor a hivatásos újságíró statútumának elfogadását szorgalmazta. „Nem tartom helyesnek, hogy bárki bármit leír, és máris újságírónak nevezi magát” – magyarázta, alátámasztva, hogy az emberek inkább hisznek annak, amit a profi újságírók közölnek.

Răzvan Martin, a Sajtófigyelő Szolgálat képviselője válaszként rámutatott: a honlapok és a blogok elburjánzása miatt igen nehéz megvonni a határt, hiszen az újságíró és az egyszerű kommentáló közötti határ nagyon elvékonyodott.

„Éveken át kínlódtunk az újságírói státus meghatározásával és a szakmai etikai kódex kidolgozásával, hogy megszabjuk, ki is a profi újságíró. A francia modellt követtük, mely szerint azt nevezzük újságírónak, aki jövedelme 60 százalékát a médiából szerzi” – mondta Martin.

A bizottságban folytatott vitán részt vevő kolléganője, Liana Ganea szerint a profi újságíráshoz a szakmai követelmények fejlesztése szükséges, valamint az, hogy mindenki, aki a sajtóban bármilyen állásra pályázik, szerezzen minősítést az Országos Felnőttképzési Tanácstól (CNFPA).

„Most dolgozunk a sajtó szakmai követelményeinek meghatározásán, 17-et már leszögeztünk. Ha valaki szerkesztőként szeretne dolgozni, alkalmazáskor bizonyítania kell, hogy elvégzett egy szerkesztői tanfolyamot, és megkapta a CNFPA bizonyítványát” – fűzte hozzá Ganea. Szerinte elsősorban szerkesztőségi szinten kell elfogadni az etikai kódexet, „mikroszintről kell a makro felé haladni” – vélekedett.

Emilian Frâncu a szabályozás szükségességét hangoztatta, mert szerinte ez az egyedüli terület, melyen nem léteznek szabályok, azt is elképzelhetőnek tartva, hogy maguk az újságírók tegyenek törvényjavaslatot, amit aztán a parlament módosíthat. A sajtótörvény azoknak az újságíróknak is hasznára válik, akik agresszió áldozatai vagy nem jutnak hozzá bizonyos dokumentumokhoz. A liberális szenátor szerint azonban a szólásszabadságot semmiképp sem szabad sértenie a sajtótörvénynek.

Puiu Haşotti, a PNL szenátusi frakcióvezetője azonban nem tartja szükségszerűnek a sajtótörvényt: „Azt magának a sajtónak kell meghoznia, ha szüksége van rá” – mondta.

Az emberjogi bizottságban a sajtóról folytatott vita során felmerült az újságírás minőségét szavatoló minimális képzettség kérdése is. Frunda György úgy vélte, a profi újságírónak mindenképpen egyetemet kell végeznie, de nem feltétlenül a szakmában. Liana Ganea, az AMP képviselője elvben egyetértett ezzel.

A Sajtófigyelő Szolgálat május 2-án tette közzé a romániai sajtószabadságról szóló 2010-es jelentését, melyben leszögezik: az elmúlt esztendőben a hatóságok és a politikusok olyan törvénykezdeményezéseket szorgalmaztak, amelyek kedvezőtlenül hatottak a sajtószabadságra.

„A politikus hajlamos arra, hogy uralja a sajtót. Ez mindenkor megmarad, néha okosabban, máskor ostobábban nyilvánul meg, kinek-kinek értelmi képességeitől függően” – mondta Mircea Toma, az AMP elnöke, megjegyezve, hogy 2009-hez képest tavaly több törvénykezdeményezés érintette a sajtót.

A médiapiacot erőteljesen befolyásolta a válság, valamint a releváns és ellenőrizhető tartalmak eltűntek a „hisztériás” és részrehajló újságírás nyomására – áll a sajtószabadságról szóló jelentésben.

(Medkiafax)