Uniós kisebbségvédelmi keret szükséges

Az EU nemzeti kisebbségei felismerték azt, hogy a legtöbb esetben eltérõ helyzetük és céljaik ellenére, valamennyien uniós szintû jogbiztonságot igényelnek. 

A közös cél megvalósítása érdekében kisebbségi európai polgári kezdeményezést dolgoztak ki és terjesztettek elõ, amelyre a napokban várnak választ az Európai Bizottságtól, ismertette a helyzetet Winkler Gyula a lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi fórum biztonságpolitikáról szervezett konferenciáján.

A Konfliktus lehetõsége? Etnikai kisebbségek Közép és Kelet-Európában címmel rendezett eszmecserén az RMDSZ európai parlamenti képviselõje kifejtette, hogy a romániai magyarok, a németországi dánok, a dél-tiroli németek és sok más Európai Unióban élõ nemzeti kisebbség közösségi problémái megoldását várja az uniótól, de várakozással tekintenek erre a lehetõségre a tagjelölt, valamint csatlakozási távlatban érdekelt tagállamok kisebbségei is. Minden közösség érdeke az, hogy kisebbségi jogait biztonságban tudja, véli Winkler Gyula.

A kisebbségi konfliktusok lehetõségével kapcsolatban az EP-képviselõ az 1990-es évek Romániájáról beszélt, ahol a kommunizmus bukása után néhány hónappal, 1990 márciusában, Erdély szívében, Marosvásárhelyen, állami uszításra etnikai konfliktus robbant ki magyarok és románok között, számos áldozattal. A romániai magyar közösség politikai vezetõinek bölcsességén múlt, hogy az összetûzés nem alakult át súlyosabb és még tragikusabb konfliktussá. Õk az utcai politizálás helyett a parlamenti demokrácia eszközeit választották. Azóta az RMDSZ választottjai az önkormányzatokban, Románia Parlamentjében, az ország 2007-es csatlakozása óta pedig az Európai Parlamentben képviselik a kisebbségi érdeket, és dolgoznak a közösségi célok megvalósításáért. Winkler kiemelte, hogy a Szövetség az egyetlen romániai politikai parlamenti alakulat, amely huszonhárom éve nem változtatott nevet és politikai célokat.

Winkler Gyula a biztonságpolitikai konferencián az Európai Unió felelõsségérõl beszélt, amely eddig sorozatosan elhatárolta magát a nemzeti kisebbségi kérdéstõl. Holott a kisebbségek több mint érték Európa számára, ezek a közösségek hozzájárulnak az unió gazdagságához. Az EU-nak a kelet-európai térség államainak is példát kellene mutatnia a nemzeti közösségek helyzetének rendezésével. A beszélgetés során a Szlovákiából, Moldovai Köztársaságból, Oroszországból, Ukrajnából és Litvániából származó résztvevõk kitértek a térség számos etnikai konfliktusforrására és azok kezelési lehetõségeire. A vita során, kérdésre válaszolva, Winkler kifejtette annak szükségét, hogy az unió oldja meg az úgynevezett koppenhágai dilemmát: az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során megköveteli a tagjelölt államoktól az etnikai közösségek helyzetének jogi rendezését, ez a kötelezettség azonban a csatlakozás után megszûnik. Ez egy nyilvánvaló kettõs mérce, amit az EU intézményeinek fel kell oldania.

A lengyelországi Krynica fürdõvárosban tizenharmadik éve rendezik meg a nagyszabású nemzetközi konferenciát. A rendezvényen több mint 1800 résztvevõ három napon át az európai politikák különbözõ vetületeit tekinti át: a gazdaságtól a biztonságpolitikán át a különbözõ regionális együttmûködésekig. A rendezvényen számos kormányfõ, az Európai Bizottság tagjai, miniszterek, képviselõk, nagyvállalatok vezetõi, civil szervezetek képviselõi és újságírók vesznek részt.

Winkler Gyula sajtóirodája