Véget ért az EU-csúcs

Pénteken nem sokkal dél után véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek idei utolsó csúcstalálkozója.

Az Európai Tanács (ET), az Európai Bizottság (EB) és a soros elnök Ciprus vezetője nem csak a csúcstalálkozót, hanem az egész elnökségi fél évet is górcső alá vette.

Herman Van Rompuy, az ET elnöke emlékeztetett, hogy a pénteki napon a tagállamok vezetőivel 2008 után ismét a közös biztonság- és védelempolitikáról tárgyaltak, mert az elmúlt években a biztonsági kihívások felerősödtek. Szíriával kapcsolatban az ET elnöke bejelentette, az állam- és kormányfők megbízták a külügyminiszterek tanácsát azzal, hogy „minden lehetőséget” dolgozzon ki a szíriai ellenzék támogatására és a polgári lakosság megvédésére.

Az elnök rámutatott arra is, hogy a tagállamok azt szeretnék, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai hatékonyabban működjön, a védelmi ipar erősebb legyen, ami a növekedésösztönzéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna. Ebben a belga politikus szerint „kulcsszerep” vár az Európai Külügyi Szolgálatra és az Európai Védelmi Ügynökségre.

José Manuel Barroso, az EB elnöke bejelentette, hogy a bizottság jövő tavasszal javaslatot terjeszt majd elő az európai védelmi szektor megerősítésére. A portugál politikus emellett méltatta, hogy a ciprusi elnökség alatt több évtized után sikerült megállapodni az európai szabványról, továbbá az elmúlt hetekben indult 2013-as európai szemeszter céljairól beszélt.

Ismertette, hogy az továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja, azokat tartja szem előtt: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.

Barroso kitért arra is, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú: a tagállamok minél előbb megvalósítsák a bizottság által december elején ismertetett ifjúsági garancia intézményét, amely az iskola elvégzése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül álláshoz, gyakornoki helyhez vagy további képzéshez juttatná a 25 év alattiakat. Emellett Barroso nem mulasztotta el kifejezni örömét, hogy a héten megegyezés született a bankfelügyeletről és a Görögországnak szánt segély következő részleteinek folyósításáról is.

Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő örömének adott hangot, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről.

Az országának szánt lehetséges IMF/EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.

Merkel nem az adófizetőkre hárítaná a bankszanálás költségeit

Angela Merkel német kancellár az uniós csúcs végeztével pénteken kijelentette: a közös bankfelügyelet után arra is jogi eszközt kell teremteni, hogy a közös felügyelet alatt álló, bajba került bankokat szanálják. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek költségeit nem szabad az adófizetőkre terhelni, a költségeket azoknak kell vállalniuk, akik a bankok problémáit előidézték.

A közös bankfelügyelettel kapcsolatban a német kormány vezetője rámutatott arra is: ha az intézményi keretek készen állnak, amire Merkel 2014 márciusában számít, akkor világos irányelveket kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges a közösen felügyelt bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmusból.

A gazdasági kilátásokról Angela Merkel óvatosan nyilatkozott, és ismét kijelentette: a válságból nem egyetlen intézkedés jelenti a kiutat, nincs csodafegyver.

„A kiigazítás, a változások nehezek és fájdalmasak(...)jövőre nagyon alacsony lesz a növekedés, egyes országokban visszaesés lesz tapasztalható, a munkanélküliség pedig magas marad(...)Nehéz idők elé nézünk, és ebből nem tudunk egyetlen lépéssel kijutni” – fogalmazott a német kormányfő.

A tagállamok és az uniós intézmények között kötendő szerződésekről, és az ezekhez társított forrásokról a kancellár kifejtette: ennek részleteit júniusig tisztázni fogják.

„A versenyképesség növekedésétől függő támogatásról van szó, és csak korlátozott méretű keretről, nem háromjegyű számokról, hanem sokkal inkább 10, 15 vagy 20 milliárd euróról” – vélekedett a német politikus.

Francois Hollande bízik a növekedés beindulásában

Francois Hollande bízik abban, hogy Európában már 2013 folyamán növekedés lesz tapasztalható – fejtette ki a francia államfő az uniós csúcstalálkozó végeztével tartott tájékoztatón.

A francia elnök úgy vélekedett, hogy az eurózóna közös bankfelügyelete „hatalmas” biztonságot nyújt majd a betéteseknek, és az államoknak nagyobb garanciát bankrendszereik stabilitására. Hollande kifejtette: az euróválság megoldásának feltételei teljesültek, most a gazdasági válságból is ki kell kerülni.

A bankfelügyeletről született megállapodás értelmében a francia elnök szerint a franciaországi bankok 95 százaléka kerül az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül felállítandó közös bankfelügyelet alá, míg a német bankszektornak 82 százalékát fogja felügyelni az EKB.

A bajba jutott bankoknak az Európai Stabilitási mechanizmusból történő közvetlen feltőkésítéséről a szocialista francia államfő úgy vélekedett, hogy 2013 első felében bizonyos feltételek mellett ez lehetővé válik.

„A szanálási mechanizmus részleteire 2013 folyamán fény derül, 2014 elejére szerintem az egész építmény elkészül” – fogalmazott a francia államfő.

Arról, hogy a tagállamok szerződésben vállalt reformokért cserébe anyagi támogatást kaphatnának, Francois Hollande kifejtette: azok az országok, amelyek hajlandók erre, köthetnek ilyen szerződéseket az uniós intézményekkel, a pénzforrás, a szolidaritási alapnak nevezett keret részleteinek kidolgozása Herman Van Rompuynek, az uniós csúcsvezetőket tömörítő Európai Tanács vezetőjének a feladata.

Az uniós szerződések módosításának folyamata Hollande szerint a 2014-es európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság megválasztása után kezdődhet el.

(hirado.hu/MTI)