Élvezni a kitartó csapatmunka gyümölcseit

Szombaton a zsúfolásig megtelt simonyifalvi kultúrotthonban 20 órakor kezdődött a Leveles néptánccsoport 15. születésnapja alkalmából szervezett nagyszabású ünnepség, ahol Péter Dalma kultúrigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint megemlítve Haász Tibor polgármestert és vendégeit, Bognár Levente RMDSZ-megyei elnököt, aradi alpolgármestert, valamint Faragó Péter ügyvezető elnököt. A továbbiakban az összejövetel okát méltatta – visszaemlékezés a Leveles néptánccsoport 15 évére. Amint elmondta, jól emlékszik, hogy 1999-ben, fűszerpaprika ültetés idején, amikor a sok hajlongástól mindenkinek szakadt le a dereka, a faluban elterjedt a hír: Szívós László néptánccsoportot alapított, hogy történjen végre valami. Az akkori fiatal házaspárok, a pedagógusokkal az élen összegyűltek, meghívták az idősebb pedagógusokat, hogy tanítsanak be számukra néhány tánclépést, elindítva őket a néptánc művelésének a rögös útján. Ha akkor valaki azt mondta volna, hogy majd a gyermekeik magas szinten fogják művelni a magyar néptáncokat, köztük a kalotaszegit, talán bolondnak tartották volna. Az elmúlt másfél évtized során nagyon sokan táncoltak a Levelesben, ahol egyesek évekig kitartottak, mások viszont néhány hónap alatt beleuntak. Utóbbiak közül sokan elmondták: hiányzik nekik a közösség, az együtt szervezett bulik, a próbák és a fellépések. Bárhol felléptek, fellépnek a jelenlegi táncosok, soha nem kellett szégyenkezniük a tánctudásuk miatt, mert maguk mindig szívből ropták, próbálták adni tudásuk, tehetségük legjavát. A szorgalmas munka és a folyamatos anyagi támogatás meghozta gyümölcseit, amelyeket az est folyamán a fiatalok bemutattak. Köszönetet mondott Haász Tibor polgármesternek és az önkormányzatnak, amiért rendszeresen kifizették a békéscsabai koreográfus tiszteletdíját, az utazási, illetve a felújított ruhatár költségeit. Jól tudják, a működési költségeknek a fedezése nagyon sok pénzbe került, a 15 év alatt nem csak az önkormányzat, hanem számos magánszemély is támogatta őket, amiért ezúttal is köszönetet mondott.

Az ötletgazda

A továbbiakban átadta a szót a Leveles ötletgazdájának, alapítójának, Szívós Lászlónak, aki úgy emlékezett vissza a tánccsoport alapításának az ötletére, hogy éppen a kultúrotthon nagytermében, reggel 6 óra tájban egy lakodalom alkalmával el volt keseredve, amiért a fiatalok nem tudtak táncolni. Akkor elhatározta, hogy csinál egy néptánccsoportot. Másnap az ötletet elmondta az apjának, aki kinevette, mondván: kivel, minek akar ekkora hülyeséggel foglalkozni, kinek van erre szüksége? Az apja népművelő korában sokat foglalkozott néptánccal, tehát tudja, mennyi vesződéssel jár. Éppen ezért javasolta, hagyja az egészet a fenébe! Szívós László nem adta fel, de nem indulhatott el házalni táncosok után, ezért a felesége, a húga és annak a férje, illetve a fiatal pedagógusok a házastársaikkal alkották a néptánccsoport magvát, miközben a hegedülni tudó apját rávette, hogy kerítse elő a faluban még zenélni tudó idős embereket, akik a zenekart alkothatnák. Ahogy tudtak, összeállítottak egy táncot, mert igaz ugyan, hogy az óvónők és a tanítónők a gyermekeknek, illetve a fiataloknak a „kulturális forradalom” idején tanítottak néptáncot, de annak Simonyifalván soha nem volt komoly hagyománya, a Körösközben nem is gyűjtött soha, senki délalföldi motívumokat. A családi vállalkozásként indult néptánc lassan kinőtte magát, létrejött a gyermekcsoport is. A régiek kiöregedtek, a gyermekek felnőttek. Nagy örömmel tölti el, hogy ma ők adják a csoport derékhadát. A továbbiakban az ünnepeltek fellépését konferálta, akik kalotaszegi tánccal kezdték az ünnepi műsort.

Kitüntetések

Egyik szünetben Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester lépett a színpadra. Miután üdvözölte a közönséget, gratulált az ötletgazdának és az együttesnek, kitért a nyelvében, a hagyományaiban, az énekeiben, a táncaiban élő szórványmagyarság önazonossága megtartásának a szükségességére. Köszönetet mondott a másfél évtizedes közös munkáért, az elért ragyogó eredményekért, amelyekhez szükség volt az ötletgazdára, a kitartó közösségi munkára, illetve a folyamatos támogatókra, fenntartókra is. A továbbiakban kitért a mindig a magyarságért tevékenykedő RMDSZ-re, amelyiknek a jelöltjeire kell szavaznia vasárnap minden erdélyi, partiumi, körösközi magyarnak, hogy Brüsszelbe is eljuttathassák a kultúránkkal, de a jogos elvárásainkkal kapcsolatos tudnivalókat is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Simonyifalva legjobb nagykövete a Leveles táncegyüttes híre, de talán maguk is eljutnak Brüsszelbe. Ezt követően, a Faragó Péter által a színpadra hozott emléklapot, egy üveg pezsgő társaságában átadta a Leveles néptánccsoport alapítójának, Szívós Lászlónak.

A további román, illetve magyarpalatkai táncok közötti újabb szünetben Szívós László a táncos pályafutásának a csúcsára, az RMDSZ által az aradi színházban szervezett március 15-i ünnepségre emlékezve, amikor együtt elénekelték a Kossuth-nótát, ezúttal azt választási változatban énekelte el, majd éneklésre buzdította a közönséget is: „Kossuth Lajos azt üzente, kell még hely a parlamentbe, / Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni vasárnap szavazni!”. A továbbiakban a Leveles nagy sikerrel előadta a szatmári és széki táncait, majd Péter Dalma olvasta fel az egykor Vadászon szolgált lelkipásztor, a Levelesben is közreműködött kiváló táncosnak, Szakács Zoltánnak az ünneplőkhöz bensőséges hangnemben írt levelét. Ezt követően, a színpad hátulsó falára kivetített fényképek illusztrációival emlékeztek vissza az elmúlt másfél évtizedre. Az előadás végén Haász Tibor polgármester lépett a színpadra, ahol gratulált a Leveles alapítójának, a mindenkori vezetőinek, akiknek köszönetet mondott, amiért a kitartó munkájukkal a falu hírnevét messzire elvitték. Éppen ezért megköszönte a mindenkori táncosok, de a szülők, a hozzátartozók támogatását is. További sok sikert kívánt a csapatnak, hogy megérje a 25. sőt annál magasabb évfordulókat is, hozzátéve: Simonyifalván mindig zajlott kultúrmunka, létezett néptánccsoport, hiszen az 1970-es években maga is táncolt kisebb, nagyobb sikerrel. Miután felsorolta a betanító pedagógusok neveit kijelentette: nagyon büszke a Leveles tánccsoportra, amelyiknek az önkormányzat részéről mindenkori támogatást ígért. Ezt követően egy-egy üveg tokaji bort ajándékozott az együttes egykori, illetve jelenlegi férfi vezetőinek, Szívós Lászlónak, Kovács Tibornak, Haász Endrének és Bablina Nobertnek, míg Nagy Rozáliának és Péter Anikónak egy-egy nagy doboz csokoládéval kedveskedett. A találkozó végén újra elénekelték a választási Kossuth-nótát, majd az önkormányzat nevében Haász Tibor polgármester vacsorát adott a Leveles mindenkori táncosai, valamint a vendégek tiszteletére. Mindnyájukat megajándékozták egy-egy, a Leveles történetét fényképekkel szemléltető emléklappal. A közös vacsora fénypontját képezte az évfordulóra készített 11 kilós tortának a megvágása. Az egykori és jelenlegi Leveles-tagok éjjel 3 óráig nótáztak, sőt táncra is perdültek, remekül szórakozva emlékeztek az elmúlt másfél évtizedre, együtt tervezték a jövőt. Mert valóban fontos volt a tánccsoport megalakulása, de a másfél évtizeden át történő fenntartása, a folyamatos szervezőmunkát igénylő működtetése, a táncosok képzése, öltöztetése, nem is szólva az ehhez szükséges anyagi támogatásokról, valószínűleg még fontosabb. Abban reménykedjünk, hogy e fontos csapatmunka gyümölcseit, a szebbnél szebb magyar táncokat még nagyon sokáig élvezhetjük, gyönyörködhetünk bennük a Leveles tolmácsolásában.