Lebegési szint

Az alábbi összeállításban választ kerestünk arra, hogy régiónk néhány civilszervezete, önkormányzata kénytelen-e a gazdasági nehézségek miatt megnyirbálni a tervezett programokat, a költségvetést?AradA pénz nem egyedüli feltétel– Megpróbálunk februárban összehozni egy megbeszélést a többi aradi civilszervezettel, hogy leosszuk egymás között a feladatokat, mert szerintem ez az egyetlen járható út – jelezte Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, hogy a kulturális programoknak nem egyedül a pénz a feltétele. – Mi vállalnánk a nagyobb horderejű programokat, mint például a majális, Aradi magyar napok, a falunapok támogatása, a többiek pedig a kisebb rendezvényeket bonyolítanák le. Szóval, ezt kellene most rövid időn belül összehangolni, és akkor biztos vagyok benne, hogy Aradon a kulturális-művelődési kínálat gazdagabbá válna.Az egyesület anyagi szempontból három forrásra támaszkodik: az egyik a tagdíjak, a második a helyi önkormányzat, a harmadik pedig a Communitas Alapítványhoz benyújtott pályázatok. „A tagdíjbefizetések az utóbbi időben eléggé esetlegessé váltak, ellenben reméljük, hogy az önkormányzattól és az említett alapítványtól sikerül megkapnunk a tavalyi összeget, ezzel már elégedettek lennénk” – tette még hozzá Király András.Az életben tartó pillérek a támogatók– Komoly státust és szakmai elismerést értünk el – mondta Tapasztó Ernő az Aradi Kamaraszínház vezetője. – Ami a fenntartást illeti, a 2009–2010-es évad repertoárja tartható, ezzel nincsenek gondok, most pedig folytatjuk a pályázatírást, hogy előkészíthessük a 2010–2011-es műsortervünket is. Szeretném kiemelni, hogy fennmaradásunkban nagy szerepe van az aradi RMDSZ-nek, Király András és Bognár Levente mindent megmozgat, hogy meglegyen az önkormányzati támogatás, ugyanakkor a másik jelentős támogatónk Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal. Szintén életbevágóan fontos számunkra a Nemzeti Kulturális Alap, a Szülőföld Alap, az Eurotrans vagy a Communitas Alapítvány – sorolta Tapasztó a teljesség igénye nélkül az életben tartó pilléreket.Az Aradi Kamaraszínház a most futó évadban körülbelül annyi pénzből gazdálkodik, mint egy évvel korábban, és legalább erre számítanak idén is. A színház maga gazdálkodik az előadások bevételeivel is. Tapasztó Ernő szerint bebizonyosodott, jó, ha egy előadás közös produkcióban készül másik színházzal, mert a költségek óriásiak, és jelenleg a legtöbb társulat ezt az utat választja. Bátran tervez a Búzavirág és Kisiratos– Azzal már elégedettek lennénk, ha sikerülne idén is megkapni legalább a tavalyi támogatási keretet – szabott reális célkitűzést maguk elé Bartók András, a Pécskai Búzavirág Egyesület elnöke. A közönség legelőször farsangkor láthatja az együttest, amely hamarosan újrakezdi a próbákat. De készülnek egy nyári tánctáborra, júliusban vagy augusztusban megünneplik a 30 éves születésnapjukat, október második felében pedig megszerveznék a hagyományos néptánctalálkozót. Mindezek mellett természetesen fellépnek március 15. és október 6. alkalmából is, ugyanakkor szeretnének eleget tenni a meghívásoknak is. Az elsőre mindjárt most, március 23-án kerül sor, mert meghívták őket Aradra az Atrium pláza megnyitási ünnepségére, s szeretnék, ha ez alkalomból minél több aradi is megnézné színvonalas műsorukat.Amikor a támogatási, pályázati keretekre kerül sor, Bartók András óvatosan fogalmaz.– A Búzavirág támogatása három pilléren áll: az első a helyi önkormányzathoz és a Communitas Alapítványhoz benyújtott pályázatok, a második a megyei önkormányzathoz beadott projektek, harmadik, és nem utolsó- sorban a szülők támogatása, amely nélkül eddig is számtalan fellépésünket kellett volna lemondani. Sajnos a nehéz anyagi helyzet miatt a helyi önkormányzattól nem kaptuk meg a teljes összeget, de remélem, idén azért sikerül legalább visszalépni a korábbi helyzetbe.Hasonló módon gondolkodnak Kisiratoson is.– Még nem tudjuk pontosan, mennyi pénzből gazdálkodunk, de azt megígérhetem a kisiratosiaknak, hogy minden olyan rendezvény, amely már hagyományos a községünkben, idén is meg lesz tartva, egyetlen programról sem mondunk le – magyarázta Almási Vince polgármester. – Igaz, annyit azért megjegyzek, lehet, hogy a programjaink, mint például a farsangi mulatság, vagy a legjelentősebb, a falunap, a majális és a többi, szerényebb körülmények között szerveződik, de mindenképpen meglesz. Mert itt az emberek sokat dolgoznak, ezért joguk van szórakozásra is.Almási Vince elmondta még, hogy amint meglesz a megyei önkormányzat költségvetése, pályázni fognak, akárcsak tavaly – akkor is kaptak támogatást –, de szeretnék minél jobban bevonni a helyi vállalkozásokat, magyarán helyi forrásokból megoldani.A megyei önkormányzat tavaly is finanszírozott magyar kulturális rendezvényeket, gyakorlatilag, aki időben beadta pályázatát, ha kevesebbet is, de kapott.TemesLesznek csúszásokA temesvári és a Temes Megyei Tanács évről évre támogat kisebb-nagyobb öszszegekkel kulturális rendezvényeket. A megyei önkormányzat már kiírta a pályázatokat, és a művelődési osztály munkatársai jelenleg a beérkezett pályázatok összesítésével foglalkoznak. A temesvári tanács január közepéig még meg sem hirdette a kulturális témájú pályázatokat.„A Temes Megyei Tanács tavalyi művelődési naptárába 3 millió lej értékű pályázat fért bele – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Jana Lavrits, az intézmény szóvivője –, a pályázók már 2009-ben megérezték a gazdasági válságot, mert 2008-ban ennél nagyobb összeget, 3,6 millió lejt osztottunk szét a pályázók között. Még tart az idei kulturális pályázatok összesítése és elbírálása, egyes területekre több pályázat futott be, mint 2009-ben, máshol kevesebb, így a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiós együttműködés keretén belül tervezett kulturális programok száma megfogyatkozott, valószínűleg azért, mert európai uniós forrásokra pályáztak a programok szervezői.”Constantin Ostaficiuc megyei elnök lapunknak elmondta: a megyei tanács költségvetését a februári plenáris ülésen hagyják jóvá, akkor derül ki majd, hogy idén mennyi pénz jut kulturális programok támogatására. „Szeretném, ha valamennyi hagyományos kulturális rendezvény szervezőit idén is támogatnánk – mondta Ostaficiuc –, magam javasoltam, hogy a 19 éve általunk támogatott temesvári Blues-dzsessz gálát idén is segítsük és kezdeményezője emlékére a fesztivál vegye fel a napokban elhunyt Kamocsa Béla nevét!”Kaba Gábor, Zsombolya RMDSZ-es polgármestere egyetlen hagyományos kulturális rendezvényről sem akar lemondani, sőt, új programok is megjelentek a város 2010-re szóló kulturális műsortervében. Idén áprilisban VIII. alkalommal szervezik meg a Jimbo-blues fesztivált, augusztusban pedig a XIII. Zsombolyai városnapokat, a helyi és a megyei tanács támogatásával. Júliusban néptánctábort, augusztusban képzőművészeti alkotótábort, szeptemberben pedig kézműves tábort tartanak Zsombolyán, a fenti támogatókra számítva. Újdonság lesz május elsején a zsombolyai nemzetközi elektronikuszene-fesztivál (International Electronic Beat Music Festival) és a júniusi főiskolás színházi fesztivál, a megyei és a helyi önkormányzat támogatásával. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke április végén-május elején szeretné megszervezni a hagyományos Bánsági magyar napok kulturális seregszemlét. „Már tavaly óta írom a pályázatokat az idei rendezvényre, az egyetlen pozitív választ eddig a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól kaptam – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szász Enikő. – Elutasította pályázatunkat a Szülőföld Alap, a Temes Megyei Tanácstól nem kaptunk választ, a városháza még ki se írta a pályázatokat, akárcsak a Communitas Alapítvány. Amennyiben nem találunk más támogatót, el kell halasztanunk a rendezvényt egy későbbi időpontra. Tervezzük egy Trianon-megemlékezés megszervezését is idén júniusban, a 90. évforduló alkalmából.”Păştean Erika, a végvári Csűrdöngölő együttes vezetője sem szeretne lemondani a hagyományos művelődési rendezvények megszervezéséről. „A Végvárért Alapítvány pályázik a megyei önkormányzathoz és a Communitas Alapítványhoz a hagyományos néptánctábor és a falunapok támogatásáért, választ egy későbbi időpontban várunk” – nyilatkozta lapunknak Păştean Erika.Elmarad idén a temesvári német újság, a Neue Banater Zeitung 37 éves múltra visszatekintő kolbászfesztiválja, a Worschtkoschtprob. A bánsági német mészárosok hagyományos január végi vetélkedője a helyi német közösség ünnepe, amelyen az újság szerkesztői és olvasói mellett az utóbbi években szépszámú meghívott vett részt. A rendezvényhez már tavaly is nehezen találtak szponzorokat német kollégáink, az idei kolbászfesztivált teljesen elvitte a gazdasági válság.HunyadLehetőleg mindent megtartaniTavaly is gazdasági válság sújtotta az önkormányzatokat, a kulturális rendezvényeket mégis megtartották. Hasonlóra számítanak idén is, noha az év elején, amikor az önkormányzatok költségvetése sem készült el, még korai lenne konkrétumokról beszélni.Az erősen eladósodott dévai önkormányzatnál majd az események közeledtével szavaznak az ezekre fordítandó összegekről. Remélhetőleg anyagi okokból egyetlen rendezvényt sem kell felmondani, szponzorok bevonásával igyekeznek kipótolni az önkormányzati támogatást, szemléltette a helyzetet Camelia Cotoară, az önkormányzat szóvivője. Amennyiben ez nem sikerül, akkor kevésbé híres művészeket hívnak meg például a városi napokra: már tavaly is így volt, miután 2008-ban a helyhatósági választások előtt még két kézzel szórták a pénzt ilyesmire.Hasonló a helyzet a szomszédos Vajdahunyadon is, azzal a különbséggel, hogy a szponzorok bevonása nemcsak elképzelés, hanem már léptek is ez ügyben. Tavaly például az önkormányzat kevesebb pénzt fordított kulturális rendezvények finanszírozására, ezek száma és színvonala mégsem csökkent, mindenekelőtt a szponzoroknak köszönhetően, hangsúlyozta Monica Rada, a polgármester tanácsadója. Jelenleg a kohászvárosban sem készült el a költségvetés, a kulturális rendezvények háttérbe szorítását mégsem tervezik. Csak ha minden kötél szakad, s nem sikerül sem önkormányzati, sem más pénzügyi forrásokat találni.Kulturális robbanás HunyadbanAmi a magyar kulturális rendezvényeket illeti, Hunyad megyében idén igazi felvirágzásról beszélhetünk. A gazdasági válságra fittyet hányó, sokrétűnek ígérkező idei Hunyad megyei kultúrélet két pillérre épül: a civil szférában tevékenykedők örökös tenni akarására, illetve egyfajta politikai ambícióra, mely azonban lassan szintén közösségi érdekké, munkává szelídül.  Ez utóbbi indította útjára az idén először megrendezésre kerülő, jelentős politikai és anyagi támogatásra számító Hunyad megyei magyar napokat. De nem lankad idén a hagyományos, csendes civil tevékenység sem. Sőt!Lesz színház, irodalmi est, kastélyfesztiválA gyermekmentés mellett a dévai kultúréletért is sokat tevő Szent Ferenc Alapítvány idén színházi miniévadot szervez a helyi magyarságnak, a debreceni és beregszászi színházak bevonásával. Utóbbiakat arra is sikerült rávenni, hogy ők maguk pályázzanak a szórványbeli turnéra. Így aztán, mint talán még soha, három színvonalas magyar színházi előadással indul az évad Déván. Közben a kisebb civilszervezetek többsége is szervezi a szokásos rendezvényeit. Nem maradnak el a dévai nőszövetségi, illetve nyugdíjasklubi irodalomestek, a vajdahunyadi, lupényi, szászvárosi EMKE-szervezetek helyi szintű megemlékezései, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet fellépései, és természetesen a Téglás Gábor Iskola közössége által szervezett ünnepségek, megemlékezések sem. A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság pedig kitartóan szervezi az eddig legátfogóbb Hunyad megyei magyar kulturális rendezvényt: a Reneszánsz kastélyfesztivált, melyet az idei Bethlen Gábor-évforduló szellemében jelentős méretűre terveznek. Mindezekhez a szervezők a szokásos Communitas- és Szülőföld-pályázatokból remélnek némi támogatást, illetve itt-ott önkormányzati pénzekre is számítanak. Hunyad megyei magyar napokEzzel párhuzamosan azonban, helyi léptékben számolva óriási lélegzetvételű rendezvény készül a megyében. A tavaly ősszel, RMDSZ kezdeményezésre elindított Hunyad megyei magyar napok mögött kettős indítóok áll. Egyrészt, hogy a gazdasági válság ellenére, a jó lobbinak köszönhetően, a Communitas és a Szülőföld Alap egyaránt jelentős támogatást ígért idénre a szórványnak. Ezt pedig kár lett volna kihagyni. Annál is inkább, mivel tavaly kora ősszel még úgy nézett ki, az RMDSZ-nek nem sok egyéb tennivalója lesz idén, mint kultúrnapokat szervezni a szórványban. Így aztán a teljes megyei apparátus belelendült, és októbertől szervezni kezdték a nagy rendezvénysort. Az utóbbi hónapok azonban váratlan pozitívumokkal lepték meg az RMDSZ-t, így a Hunyad megyei magyar napokra fordított nagymértékű figyelem is jócskán alábbhagyott. A civilszervezetek viszont ez idő alatt igencsak fellelkesedtek, így most már rendkívül gazdag program állt össze, melyhez a jelenlegi politikai felállásban minden bizonnyal egyszerűbb lesz megszerezni az anyagi hátteret is. Gazdag programkínálatA Hunyad megyei magyar napok főrendezvénye kétségtelenül a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet által szervezett Bukovinai székely találkozó lesz, melyet a dél-erdélyi betelepedés századik évfordulója alkalmából kezdeményeztek a hajdani telepesek leszármazottai, még jóval a magyar napok kiötlése előtt. Utóbbi esemény kezdeményezői azonban ragaszkodtak hozzá, hogy a nagy lélegzetvételű megyei rendezvénysor a csernakeresztúri ünnepségre épüljön. Az érv úgy szólt, hogy ezután minden évben körforgásszerűen valamely Hunyad megyei település kerül előtérbe, és ott szerveződik az aktuális magyar napok főrendezvénye is.  A csernakeresztúri találkozó idén június 19–20-ra volt időzítve. Ehhez csatlakozott tehát a megye többi települése, ötnapos helyi rendezvénysort szervezve ez alkalomból. A június 14–18. időszakra tervezett magyar napok megszervezésébe nagyjából minden működő magyar civilszervezet bekapcsolódott Lupénytól Szászvárosig. Déván például főtéri gulyás-főzőversennyel indítanák a hetet, Vajdahunyadon Republic-koncertet terveznek, Petrillán a bányászat múltját is felelevenítenék, Lupényban pedig a Zsil völgyébe telepedett népcsoportok hagyományait készülnek szemrevételezni, Szászvároson a település gazdag múltjának bemutatásán lesz a hangsúly. E nagyobb rendezvények mellett azonban minden településen a hét minden napján lesz valami: focikupa, játszóház, néprajzi előadás, kabaré, fotókiállítás, műemlék-látogatás, operettest stb. Kiemelkedő mozzanata lesz még a hétnek a cserkész-kezdeményezésre induló I. Országos balladatalálkozó, a Vajdahunyadon megszervezendő Ezek vagyunk mi megyei szintű médiabefutó, illetve a kovásznaiak részéről beígért néptáncelőadása a Háromszék együttesnek. A hét utolsó két napján minden figyelem Csernakeresztúrra összpontosul. Itt zajlik ugyanis a Bukovinai székely találkozó főrendezvénye, melyen több száz külföldi résztvevőre is számítanak. Milliárd körüli költségvetésA Hunyad megyei magyar napok szervezésével foglalkozó bizottság vezetését a napokban vette át Kocsis Attila iskolaigazgató, az időközben prefektussá kinevezett Dézsi Attilától. Az új koordinátor szerint a rendezvénysor nemcsak terjedelmében, de a résztvevők számát és költségvetését illetően is jelentős lesz. – Több ezer helybeli, hazai és külföldi résztvevőre számítunk, a költségek pedig jelenlegi saccolásom szerint 1 milliárd régi lejre rúgnak. Ehhez elsősorban a Communitas és Szülőföld Alap támogatásában bízunk, de a helyi és megyei önkormányzatoknál is pályázni fogunk, hiszen a fő célunk az, hogy megyei szinten bemutassuk értékeinket, azt, hogy voltunk, vagyunk és remélhetőleg leszünk is ezen a tájon. Ehhez pedig a helyi önkormányzatoknak, sőt állami kultúrintézményeknek is illene hozzájárulniuk, bármilyen szűkös is volna az idei költségvetésük – véli Kocsis Attila. Érvelését persze egy kis politikai lobbival is alá kell majd támasztani, de a jelek szerint idén valóban jelentősebb anyagi támogatásban bízhat Hunyad megye. Remélhetőleg sikerül ezt okosan kihasználni, minőségi rendezvényekkel „kényeztetve” a szórványmagyarságot.