Wobblerek csukázáshoz

A wobblerek megszámlálhatatlan színben, alakban és méretben készülnek. Ahol az egyik nem válik be, a másik eredményes lehet.

A wobblerek műanyagból, fából vagy fémből készült műcsalik. Mindig megőrzik vízszintes helyzetüket, imbolyognak vagy fel-felugranak a vízen – másképp viselkednek, mint a saját tengelyük körül forgó vagy felugráló körforgó és támolygó villantók. Általában egy darabból állnak, de vannak többrészes wobblerek is, amelyek mozgása határozottabb és jellegzetesebb. A wobblerek többsége beteg vagy sérült kishalat utánoz. Némelyik élénk színűre festett wobbler semmi konkrét élőlényre nem hasonlít, egyszerűen ösztönös támadást kell kiprovokálnia, de léteznek békák és egerek élethű másolatai is.

Színük szerint – szükség lesz apró küszt és bodorkát utánzó ezüstszínű wobblerekre; néhány sügérhez és apró csukához hasonlító csíkosra, és néhány rikító színűre, pl. fluoreszkálóra és sárgára.

Ami a méretet illeti – a csuka nagyobb wobblerekre kap, de általában a 7-11 centisek válnak be a legjobban.

Akció szerint– a wobblerek többsége úszó, a felszín közelében maradó. A szájrésznél élesen hajlított kis terelőlemezük van, így behúzáskor néhány vagy tízegynéhány centi mélyre merülnek. A süllyedő wobblerek kis szögben hajlított terelőlemezzel készülnek, s az behúzáskor lefelé süllyeszti őket. Némelyik felszíni wobbler terelőlemezének szöge állítható, így minden bedobáskor más-más mélységben mozgatható. A süllyedő wobblerek azonnal lemerülnek, és minél gyorsabban húzzuk be őket, annál feljebb emelkednek a vízben.

Melyikkel mikor és hol?

A wobblerek nyáron és ősszel a legeredményesebbek, amikor a csukák és áldozataik a legaktívabbak. Néhány általános tanács segítséget nyújthat a megfelelő wobbler kiválasztásához.

Forró, napsütéses napokon a csukák a sekély, sűrűn benőtt vizekben, közvetlenül a felszín közelében pihennek. Ilyenkor egy gyengén merülő, lassan vontatott wobblerrel ingerelhetjük őket. Ezek a wobblerek éles szögben hajlított terelőlemezükkel sekélyen merülnek. Feltehetőleg rikító színük ingerli ösztönös támadásra a csukát.

Hűvösebb őszi napokon, amikor a csukák valószínűleg a mélyebb vizekben keresnek menedéket, süllyedő vagy mélyen járó wobblerrel próbálkozzunk! Csukázáshoz mindig használjunk 30-40 centis drót- vagy kevlár-előkét, mert a csuka vastagságától függetlenül minden damilt képes átharapni. Ha kis, könnyű wobblerrel messzire akarunk dobni, le kell súlyozni, tehát szereljünk az előke végére ólomsúlyt. Jó módszer a wobbler súlyozására az is, ha a középső hármashorog szárára ólomdrótot tekerünk. Ez nem rontja a wobbler működését, viszont sokszor az eredetinél eredményesebbé teszi.

Kellemes és eredményes csukázást kívánok.

Kádár Tibor