Bálványok

Néhány napja terjedő országos hisztériarohamot keltett az egyik egykori sztárfutballistánk adó- és egyéb csalások miatti több mint háromévi börtönre ítélése.

Olyannyira, hogy a közvélemény valóságosan kettészakadt az ügy megítélésében, miután bizonyos szurkolók országos aláírásgyűjtési kampányba kezdtek annak érdekében, hogy az államfőtől kérjenek számára kegyelmet, s kezdeményezésüknek több százezer aláírással adjanak nyomatékot.

Egy bálványt, egy nemzeti szimbólumot, akinek a tiszteletére itthon és külföldön oly gyakran hangzott el Románia himnusza, aki itthon és külföldön tekintélyt és oly sok dicsőséget szerzett az országnak, nem szabadna úgy elítélni, mint egy közönséges bűnözőt, véli, hangoztatja az egyik tábor.

A másik szerint a törvény előtt mindannyian egyenlők vagyunk, vagy kellene lennünk, kivételek nem lehetnek, államférfiak, politikusok, sztárok és világbajnokok sem, ha jogállamban akarunk élni, nem lehet kegyelmet adni és kérni bűncselekmények elkövetői számára.

Zárójelben megjegyezve: két mandátuma során 35-ször gyakorolt ugyan kegyelmet Băsescu elnök, de mindig csak nagyon beteg és nagyon idős emberek hozzátartozóinak kérelmét írta alá.

S ugyancsak még a zárójelnél maradva: ha most az egykori dúsgazdag futballsztárnak megbocsátanak azon az alapon, például, amivel M. Lucescu érvel, hogy a mi pozitív hősünk azért vált negatív hőssé, mert ügyében két olyan női bíró ítélkezett, akiknek fogalmuk sincs a futballról, nos, akkor lőttek a jogállamnak.

S ha Gicának megkegyelmeznek, miért ne kegyelmezhetnének meg a hírhedt ”Áthelyezések” ügyben elítélt Becalinak és a futballalvilághoz tartozó többi bűntársának is, nem beszélve a korrupció miatt elítélt miniszterekről és magas tisztségviselőkről.

Félreértések elkerülése végett: magam is szeretem a futballt, de azt nem tudom megérteni, hogy miniszterelnökünk, akinek az eredeti mestersége egyébként is ügyész, miként támogathat egy ilyen naiv szurkolói mozgalmat, s azt sem, hogy a képviselőház elnöke, a törvényhozó testület feje, s az államfői bársonyszékről álmodozó liberális párti elnök is elfelejtette, mit mond az Alkotmány arról, hogy lehet-e valaki a törvények fölött.

Ami pedig jelenkori bálványainkat, nemzeti szimbólumainkat, külföldi sikereket elérő sztárjainkat illeti, nagy baj van akkor, ha csak sportolók vannak közöttük, s Románia hírnevét egyetlen tudós, író, költő, szobrász, színész, filmes, feltaláló sincs, aki növelné.