Bombaüzenet

Az RMDSZ jelöltjeire való szavazásra buzdította múlt szerdai videóüzenetében az erdélyi magyarokat Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes. A politikus szerint a román pártok a magyar szavazókat akarják megszerezni, de nem érdekli őket a magyar közösség. Az esélytelen magyar jelöltek pedig csak magyar szavazatokat visznek el, de a magyar közösség ügyét nem mozdítják elő – vélekedett. „Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a romániai magyar emberek védelmére. Szeptember 27-én szavazzunk bizalmat a Szövetségnek!” – üzente Semjén Zsolt tíz nappal a helyhatósági választások előtt a saját, illetve az RMDSZ Facebook-oldalán. (A Maszol.ro portálról).

Beléptünk, mától fogva, a hazai helyhatósági választások előtti utolsó hétbe: 27-én, vasárnap az ország lakossága arról dönt, hogy a helyi (községi, városi, municípiumi) tanácsokban melyik párt jelöltjeinek szavaz bizalmat.

A konkurencia nagy, „kevés a fóka, és sok az eszkimó”.

„Úgy tűnik, a budapesti kormány nyomást gyakorol a romániai magyarokra, és jelentős finanszírozásokat ígér Erdélynek azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ sok voksot szerezzen ebben a régióban”, olvassuk egy tekintélyes hazai sajtóorgánum honlapján.

Ez lenne a magyar miniszterelnök-helyettes „bombaüzenete”, ami állítólag „felborítja a helyzetet” a helyhatósági választások előtt.

Namármost az ilyen „helyzetfelborításokban, szenzációs, mindent megváltoztató változásokban” alulírott „ab ovo” a hazai sajtó nagy részének tudósításai, értékelései nyomán már régóta nem hisz. Ha annyi minden változott volna egyik napról a másikra, már rég nem itt tartanánk. 

Kis, rövid távú történelmi visszatekintés.

Románia, közelebbről Erdély, meg a Partium magyar lakossága (itt él a hazai magyarság elsöprő többsége) a második világháború óta számban és arányban folyamatosan csökken. Ezt történelmi perspektívában nézve – az általános hazai demográfiai tendenciákkal összevetve –, alig juthatunk más következtetésre, mint hogy a romániai magyarság lassan ugyan, de fokozatosan felszámolódhat.

Az anyaország, úgy egy évtizede, a régi praktikákkal szakítva valóban, ténylegesen támogatja a határain (nem önszántából, hanem a történelem viszontagságai folytán) kívül rekedt magyarságot, annak megmaradása érdekében. Anyagilag is, erejéhez mérten: iskolák, óvodák korszerűsítésével, építésével, a magyar oktatás (beleértve például a Sapientia Egyetemet), kulturális rendezvények anyagi hátterének támogatásával, olyan – köztük gazdasági – projektek felkarolásával, amelyek segítik a romániai magyarokat megmaradni szülőföldjükön. Magyarokként, természetesen, de román állampolgárokként, akik munkájukkal, adójukkal, esetleg gazdasági eredményeikkel a román állam fenntartásához, haladásához járulnak hozzá. E sorok írója szerint nem kisebb mértékben a hazai átlagnál, sőt.

A minapi „bombaüzenet” zsurnalisztikailag bombasztikus lehet ugyan (sokszor elcsodálkozunk, mennyire tájékozatlan román honfitársaink többsége „a magyar ügyben”), amit azonban leszűrhetünk a magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentéséből: a romániai magyarság arra szavazzon, aki a legesélyesebb a hazai összmagyarság képviseletére.

A megosztás, az erők szétforgácsolása, ha jól tudom, soha nem vezetett jóra a történelem során.

2020 szeptemberének végén sem lehet másképp.