Csínytevés

Írta:
2010. szeptember 7. 17:14 (kedd) /

Dolgos hétköznapjainkban, a felmerülő temérdek gond közepette olykor annyira elfásulunk, hogy semminek sem tudunk örülni. Úgy érezzük, üldöz a sors, a természet is összeesküdött ellenünk, ezért a dolgoknak csak a szomorú, negatív oldalát érzékeljük. 

Efféle érzéseknek a hatalmában tértem be egyik nagybani zöldségüzletbe, ahol az áru és az árak után kutakodva, észre sem vettem a ráérősen, fehér, feszes nadrágban magát illegető, amolyan igazi bombázó, szőke alkalmazottat. Akire csak akkor figyeltem fel, amikor a mellette elhaladó kollégája, képtelen lévén ellenállni, tenyérbefutó fenekére látható élvezettel rápaskolt egy aprót…

Micsoda szemtelenség nyilvánosan így megalázni egy hölgyet – készült előbuggyanni belőlem a felháborodás. A hölgy azonban, mintha semmi sem történt volna, kedvesen hunyorított a kollégára, miközben folytatta a ráérős illegést.

Nehezen tudtam napirendre térni a dolog fölött, hiszen fiatal koromban, nyilvános helyen effélének az elkövetése elképzelhetetlen volt, ám, ha mégis megtörténik, legalább egy pofont váltott volna ki a sértettből. Mivel azonban, szinte az ellenkező reakciót váltotta ki, lányos zavaromban magam vörösödtem el, gondolkodóba mélyedve. Meglehet, a hiba mégis az én készülékemben van, mivel tévesen értelmezem a mai fiatalság viselkedésnormáit. Mert ugye, ha nincs sértett, tulajdonképpen sérelem sem történt – próbáltam levetkezni a tapasztaltak okozta sokkhatást. A két fiatal jókedvű arcát látva, azonban, mintha gondfelhőim mögül előbújt volna a fénysugár, ami lassan eltöltötte egész lényemet. Megvilágosodott bennem a felismerés: az élet talán mégis szép, csakhogy képtelen vagyok a pozitívumra ráhangolódni, nem tudok egyszerű csínytevéseket megmosolyogni. Szakítanom kellene maradi beidegződéseimmel.

Miközben az ajtón kiléptem, még visszapillantottam meggyőződni, nem volt-e félreértés, tévedés az egész, de az értetlenül rám meredő fiatalok láttán rá kellett eszmélnem: magamnál vagyok, már én is mosolygok, kiléptem gondfelhőimből, mivel részese lehettem egy bájosnak értelmezett csínytevésnek.

Hozzászólások