Egyetértés

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tizedik, jubileumi ülésének értékelésében az anyaországi és a határon túli magyar politikusok, a sajtó „teljes (vagy majdnem teljes) egyetértésről beszél” az anyaországi pártok és a tizenegy határon túli magyar szervezet között. Ami örvendetes akkor is, ha netalán csak a „majdnem teljes” variáns lenne érvényes.

A csütörtökön zárult kétnapos tanácskozáson a magyarságot érintő fontos, sőt alapvető fontosságú kérdésekről esett szó, s a minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban olyan alapelveket szögeztek le, amelyeket az előző MÁÉRT-eknek nem sikerült elérniük. Mindeddig ugyanis nem volt konszenzus a nemzetpolitikában, nem volt összehangolt, a legfontosabb célokat megfogalmazó elképzelés. Most megszületett az a nemzetpolitikai stratégia, amely egyebek között kimondja: Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként tűzi a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését. Olyan kérdések ezek, amelyekben az EU-tagság – amelynek sok tekintetben voltak, vannak kedvező hatásai – igazi, mindenre kiterjedő megoldásokat nem hozott, és koherens, EU-szintű kisebbségvédelem, mint erről eddig is számtalan esetben szóltunk, máig sem létezik. A határon túli kisebbségek felkarolása, támogatása, védelme tehát főleg anyaországaikra hárul. A külhoni magyar közösségek – áll a zárónyilatkozatban – a szülőföldjükön szeretnék megőrizni magyarságukat, s ehhez többek között az kell, hogy kiépüljön teljes intézményrendszerük, képessé váljanak az öngondoskodásra – persze úgy, hogy maguk mögött tudják az anyaország támogatását. Alapcél tehát a magyar közösségek gyarapodása. A 10. MÁÉRT talán legfontosabb eredménye annak leszögezése: ha a különböző szakpolitikák (például a külpolitika) ütköznének a nemzetpolitikai szempontokkal, akkor ez utóbbiakat részesíti előnyben a magyar kormány.  

A magyar miniszterelnök beszédében bölcsességet és éleslátást, továbbá „az együttműködés felé hajló politikai szándékot” kért a Kárpát-medencei magyar vezetőktől. Jövőre majd mindenütt választások lesznek, az együttműködés szándéka létfontosságú lenne a különböző országok magyarsága számára. E tekintetben azonban a konszenzusos összmagyar határozat sem segíthet.