Életszínvonal-index

Egyik kedves és figyelmes olvasónk tegnapi dolgozatom kapcsán kétkedését fejezte ki aziránt, hogy egyáltalán mérhető-e az emberek egyéni és kollektív, s különösen az országok boldogsága.

Ami az utóbbit illeti: köztudomásúlag vannak optimista és pesszimista nemzetek, a magyar, sajnos, ez utóbbiakhoz tartozik, amit egyedülállóan borúlátó nemzeti himnuszunk is bizonyít. Meg aztán, mondta, vegyük az örmények példáját, akik magukat a legboldogtalanabbaknak nevezik, ami hányatott történelmi sorsukkal magyarázható.

Olvasónknak igaza van, a világon mégis számos olyan felmérést készítenek, amelyek az emberek, embercsoportok, országok, nemzetek boldogság-érzetét próbálják tükrözni.

Több-kevesebb sikerrel, persze.

Hisz olyan szélsőséges nézetek is ismeretesek, melyek szerint a most legcivilizálatlanabb emberi törzsek tagjai boldogabbaknak tudják magukat a legfejlettebb országokénál. Csupán gazdasági, és ahhoz kötődő szociális kritériumok alapján (bruttó nemzeti termék, átlagfizetés, biztos munkahely, iskolázottság, egészségügyi helyzet) aligha lehet pontosan megállapítani, kik a boldogabbak. A vietnámiak, például, általában boldognak tartják magukat, pedig az ország szegény és elmaradott. Van egy kis ország azonban Közép-Ázsiában, egy kis királyság, amelynek népe még elégedettebb. Főként amióta a bruttó nemzeti összterméket, királyi parancsra bruttó nemzeti boldogsággal helyettesítették Bhután őfelségének parancsára. Egy tavalyi rotterdami értéklista szerint pedig mégis a leggazdagabb országok a legboldogabbak, közöttük sorrendben Luxemburg, Norvégia és Svájc.

Ez utóbbinál érdemes egy kicsit megállni, mivel a Svájci Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett jelentése szerint a kis államocska már azzal dicsekedhet, hogy az életszínvonal tekintetében felkerült a harmadik helyre, megelőzte Luxemburgot és Norvégiát is.

Tavalyi adatok szerint ott a szegénységi küszöb több mint 2000 svájci franknál kezdődik, tessék a számításokat elvégezni.

És tessék arra gondolni, hogy miközben Svájcban azok százaléka, akik csak kétnaponként tudnak megenni egy teljes étrendet 2, addig az Európai Unióban 5-8, Romániában pedig 20.

A svájci statisztikának pedig, akárcsak a svájci órának, hinni lehet, az ország életszínvonal-, és boldogság-indexe ott nem tartozik a hazugságok közé. Köztudott ugyanis, hogy a hazugság nyelvtani fokozása így hangzik: alapfok, statisztika, középfok statisztikább, felsőfok, legstatisztikább, legfelsőbb fok HAZUGSÁG.