Nem lévén szakos, csak fél füllel figyeltem oda arra a vitára, amely a magyar nemzeti alaptanterv körül kavargott, kavarog a magyar irodalom tantárgyi oktatásáról. Hogy nem kicsi a felek közötti ellentét, azt igazolja, hogy most is igencsak parázslik a szócsata a témában. Maga a vita nem is lenne baj, hiszen az ötletek, egymással ellentétes elképzelések ütközéséből jó határozatok is születhetnének.
Csakhogy a szóháborúban tallózva, eszement elképzeléseket, ötleteket is jócskán felfedezhetünk, amelyek irodalmunk néhány alapvető alkotásának a törlését, kiiktatását célozzák. A közelmúltban Tóth Krisztina, anyaországi költő nyilatkozott egy bécsi lapnak a saját elképzeléseiről. Ő például Jókai Mór Aranyember című regényét törölné a tantervből, mert „kedvezőtlen fényben tünteti fel a nőket”. Aki olvasta a regényt, vagy látta az annak alapján készült filmet (1962) Csorba Andrással, Pécsi Ildikóval, Béres Ilonával a főszerepben, bizonyosan felkapja a fejét az indoklás olvastán, hiszen a Senki szigetének asszonyai (anya és leánya) kifejezetten pozitív szereplők. A mű hangulata, erkölcsi mondanivalója minden gyermeki lelket megérint. Az említett költőnő viszont (tiltakozásként) saját gyermekét kivette az állami iskolából, s egy magán tanintézetbe íratta, mert ott „nagyobb a tolerancia”. De mi iránt?
Más. Tavaly az Európa Parlamentben a Sargentini-jelentés alapján tárgyalták a magyarországi demokrácia helyzetét, a magyar demokrácia állítólagos hiányát. Akkor a magyar tolerancia hiányaként tüntették fel a magyar irodalomból a Pál utcai fiúk című regényt, s az annak alapján készített filmet is. Az alkotás liberális szájízű változata szerint a meleg Nemecsek Ernő erotikus vonzódást érez Boka János csapatvezető iránt, akivel meleg kapcsolatban érné meg a boldogságot. A két gyermektábor vetélkedését a játszótér birtoklásáért a javasolt változat úgy oldaná meg, hogy a grundot testvériesen megosztják egymás között, sőt a bevándorlókkal (a múlt század fordulóján?) is. A magyar gyermekirodalom e klasszikus alkotásából kiforgatnák a lényeget!
Azt már említenem sem kellene, hogy liberális szemszögből Gárdonyi Géza Egri csillagok című örök értékű regénye azért kerülne ki a tantervből, mert abban keresztény–muzulmán konfliktus szerepel, ami nem felel meg a toleranciát hirdető liberális ítészeknek. Mit érdekli a liberális elveket valló hölgyeket, urakat a történelmi valóság egy nép hősiességéről, szabadságvágyáról, hazaszeretetéről!
Olvasom az egy ilyen témájú vitához fűzött megjegyzést. Idézem: „Úgy néz ki, hamarosan a tolerancia olyan szintre jut, hogy az okosoknak tilos lesz gondolkodni, azért, hogy ne sértsék a hülyék döntéseit, érzéseit.”
Ehhez a mondathoz nem kell kommentár!
Hozzászólások