Földnap

A kalendárium majd mindenik napjára esik egy-egy világnap: küzdelem az AIDS, a tuberkulózis, az írástudatlanság ellen, megemlékezés a színházról, az anyatejes táplálásról, az információs társadalomról… 

Ezek mind fontos dolgok, érdemes rájuk irányítani a figyelmet, de mégiscsak részkérdések. Az április 22-i Föld napja azonban lakóhelyünkről, egész bolygónkról szól, s kell-e bizonygatni: annak sorsa az emberiség jövőjét döntően határozza meg. Kevésbé a mai középkorú vagy idős nemzedékét – bár arra is hatással van, lesz –, de a gyermekekét, fiatalokét már bizonyosan. Egyáltalán nem költői kérdés: élhető bolygót hagyunk-e ükunokáinkra? És borzasztó felelőtlenség lenne azt mondani: utánunk az özönvíz.

Ha az emberiség most nem cselekszik, pár esztendő múltán már késő lehet.

A kedves olvasó talán túlzónak érezheti a fentebbieket, noha a patetikus megfogalmazás, sajnos, a valóságot takarja. Az ökológiai válság – a bioszférapusztulás, az ipari szennyezés, az őserdők kiirtása, a sivatagok terjeszkedése, az üvegházhatás, az ózonlyukak, a veszélyes hulladékok, a túlnépesedés, a savas eső, az óceánok szennyezettsége, állat- és növényfajok kihalása és folytathatnánk – napjaink valóságához tartozik.

A Föld napján – amelyet egy azóta az alternatív energiaforrások híres szakértőjévé vált egyesült államokbeli egyetemi hallgató indított el 1970. április 22-én – sokhelyütt bizonyára elhangzik majd az azóta világméretűvé szélesedett mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Vajon meg tudom-e, meg tudjuk-e változtatni?

Egyedül aligha, de sok száz millióan jó eséllyel igen.

Ma már, állítólag, a Föld napja mozgalomnak legalább 125 országban van sokmillió aktivistája, akik nemcsak egy napon állnak ki a bolygó védelmében, rendezvényeikkel nemcsak „az utca emberére” próbálnak hatni – és nemcsak egyetlen napon –, hanem a döntéshozókra is nyomást gyakorolni.

Murphy törvénye szerint az emberiség akkor fog ésszerűen cselekedni, ha már kimerítette az ésszerűtlen cselekvés minden módját.

A bolygó tekintetében a „minden ésszerűtlen cselekvéstől” már nem állunk messze. Az idén júniusban esedékes Rio+20 Föld-csúcstalálkozó remélhetőleg ezt felismerve zajlik majd.