Háborús

Háborús szabályok szerint zajló küzdelem lesz – jelentette ki tegnap Románia egyik legfelkapottabb nevű politikusa, a liberális párt és a szenátus elnöke. 

Mégpedig Iaşiban, ahova a két román fejedelemség egyesülésének 155 évfordulóján látogatott el, több miniszterrel együtt, s ha már ott volt, természetesen találkozott pártjának ottani vezetőivel, és ha már találkozott, megosztotta velük meg az egész országgal magvas gondolatait. Megtudhattuk, hogy az idei nagyon nehéz év lesz, amelynek során nagy tétekben folyik majd a harc.

Hogy nehéz év lesz, azt mi már rég tudjuk, s ha ezt úgy értette volna a pártelnök, hogy a romániai átlagpolgárnak, azt mondhatnánk: lám, egyik vezető politikusunk is tudja, és együtt érez a hatalmas többséggel. Ha a két választás – az európai parlamenti és az államelnöki – miatti nehézségről beszél, azt is megértjük, bár itt a teher inkább a politikában közvetlenül résztvevőkre vonatkozik, hisz számukra (személyesen és pártjuknak) fontos a minél jobb szereplés. Csakhogy azt hallottuk, az egyik államfőjelöltünktől, hogy vannak 2014-ben mindezeknél fontosabb dolgok, a legfontosabb pedig (saját pártjának sorsán kívül) a „kormányzás csatája”.

Beszédéből nem sikerült világosan kiderítenünk, mire is gondolt a pártelnök, amikor kíméletlen, háborús eszközökkel folyó küzdelemre célzott. Talán arra, hogy az elnökválasztásig (miután, reményei szerint, ő maga ülhet be az elnöki bársonyszékbe) pártjának valahogy ki kell húznia, meg kell őriznie a koalíciót, amely nem egyszer megrendült az elmúlt hónapok során, s már-már szakadni látszott. Ha viszont elnök lesz – pártsemleges, természetesen, ahogy az alkotmány előírja – rögtön erősebb lesz pártjának pozíciója és könnyebb az általános helyzet is, hiszen nem kell folyamatosan egy nagyon kellemetlen államfővel hadakozni.

De addig kő kövön nem marad, háborús eszközökkel kell küzdeni. Számunkra titok, hogy pontosan ki – tán csak nem a koalíciós partner? – ellen.

Hogy az idei egy nehéz év, azt a tegnapi iaşi-i ünnepségen a liberális pártelnököt, a város polgármesterét, az ott lévő minisztereket kifütyülő tömeg reakciója is igazolta. De kifütyülték azt is, aki nem volt ott: miniszterelnököt és az államfőt.

Bizony, nehéz ezekkel az emberekkel, akiknek lassacskán már senki se jó.