Jalta másodszor?!

Pánikhangulat uralkodik Bukarestben is a keddi orosz–amerikai tárgyalások és főleg az egy hónapja beiktatott Trump-adminisztráció lépései nyomán. A pánik nemcsak Bukarestben tört ki, Európa számos fővárosában hasonló a helyzet, Kijevről nem is beszélve.

Európában attól tartanak, hogy az USA hátat fordít Európának, nem szavatolja többé biztonságát, sőt, elfogadja az oroszok által régóta szorgalmazott érdekszférákra való felosztását. Vagyis feláldozná Kelet-Európát, s koncként dobná oda az orosz medve nagyhatalmi ambícióinak.

Cristian Diaconescu, az ügyvivő román államfő külpolitikai tanácsosa szerint a minapi kétoldalú tárgyaláson az oroszok ismét felvetették az érdekszférák ötletét, azt kérve az amerikaiaktól, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997 előtti vonalra. Egyszóval a Kreml visszaköveteli Kelet-Európát, amelyet fél évszázadig vaskézzel uralt, minden volt szocialista ország ugyanis 1997 után csatlakozott a NATO-hoz.

A felvetés korántsem meglepő, már Putyin 2021. decemberi ultimátumában is szerepelt, Biden elnök viszont akkor elutasította, hogy a nagyhatalmak döntsenek a kelet-európai országok feje fölött, azok bevonása nélkül. Az oroszok azonban nem adták fel, az új washingtoni hatalomnál is próbálkoznak. Diaconescu szerint az amerikaiak ismét elutasították az oroszok felvetését. Legalábbis egyelőre.

A pánikhangulat azonban megmaradt, Románia ugyanis a Trump-adminisztráció céltáblájává vált az utóbbi időben. JD Vance alelnök kétszer is keményen kirohant Románia ellen a decemberi érvénytelenített választás miatt. A müncheni biztonsági konferencián azt a demokrácia sárba tiprásának nevezte, csütörtökön pedig tovább fokozta, azt nyilatkozván, hogy: „Amit megpróbálok elmondani európai barátainknak – és hiszem, hogy ők a barátaink –, az az, hogy a barátság közös értékeken alapul. Nincsenek közös értékeink, ha embereket börtönbe zártok azért, mert azt mondják, hogy le kellene zárnunk a határt. Nincsenek közös értékeink, ha eltörlitek a választásokat csak azért, mert nem tetszik az eredmény, ahogy Romániában történt. Nincsenek közös értékeink, ha annyira féltek a saját népetektől, hogy elhallgattatjátok őket”.

Elon Musk, Trump elnök jobb keze is egyre gyakrabban foglalkozik Romániával, közösségi média-platformján többször is kiállt Călin Georgescu mellett, és zsarnoknak nevezte a román alkotmánybíróság elnökét. Tengeren túli sajtóértesülések szerint Washington nagy nyomást gyakorol Bukarestre, nehogy megtiltsák Georgescu újabb indulását.

Mindez szélesebb geopolitikai játszma része lenne? Korábban ugyanis az USA nem nagyon törődött a román belpolitikával, a washingtoni nagyágyúk azt sem tudták, hogy kik a romániai politikusok és alkotmánybírák, most viszont politikai nehézfegyverekkel tüzelnek rájuk. Ennek nyomán Bukarestben attól tartanak, hogy Trump és csapata hajlandóak feláldozni Romániát a tágabb geopolitikai cél érdekében. Valahogy úgy, ahogy Roosevelt elnök tette 80 évvel ezelőtt Jaltában. Az amerikaiak fő célja akkor is a tartós európai béke volt, s nem törődtek olyan részletekkel, hogy azért feláldozzák a kelet-európai kis népeket. Trump is tartós békét céloz Ukrajnában, nemcsak hosszabb vagy rövidebb távú fegyverszünetet.

A hivatalos Bukarest teljesen lebénult a fejlemények kapcsán. Nem mer nyíltan szembeszállni a világ legnagyobb hatalmával, amely ráadásul Románia biztonságát szavatolja. Nagyokat nyelnek, amikor az amerikai hatalom vezetői egymásra licitálva támadják az ország politikai berendezkedését. Sőt, azt is látják, hogy Washington a szomszédos Ukrajna vezetését még hevesebben támadja, Németország pedig jóformán az amerikaiak bokszzsákjává vált. Bukarestben stratégiai partnerségről és stabilitásról szóló mantrákat ismételgetnek, illetve zavarodottan hízelegnek a washingtoni hatalomnak, mint például Ciolacu, aki szociáldemokrata politikusként azzal dicsekszik, hogy éppen Musk példáját követve karcsúsítaná drasztikusan a közalkalmazotti szférát!