Jogállam-próba

Hétfőn, július 29-én kerek egy esztendő telt el azóta, hogy a balliberális szövetség népszavazásra vitte Băsescu elnök elzavarásának ügyét, amit a hazai jobboldalinak nevezett politikai erők, és ügyes lobbijuk alapján maga a Nyugat is valamiféle rózsaszínű államcsínyként érzékelt.

Egy év eltelte után, hideg fejjel mérlegelve, most már jobban ki tudunk igazodni a korabeli zavaros eseményekben, amelyekben mindkét félnek meg volt a maga igaza és meg voltak a maga tévedései is, arra azonban kevesen számítottak, hogy a nép szavának érvényesülése előtt számos az akadály, belföldi is külföldi is egyaránt.

Mert igaz ugyan, hogy egy évvel ezelőtt, a drasztikus megszorító intézkedések és az elnök hol önkényeskedő, hol bukaresti csiszolatlan, vagány magatartása és a saját képére sminkelt bábkormány katasztrofális teljesítménye miatt Băsescu-ellenessé vált az országos hangulat, de arra az USL sem számított, hogy az EU Băsescuban látja a stabilitást, az ifjú Pontában nem bízott – alaposan besegített abba, hogy az elnök továbbra is a Cotroceni-palotában maradhasson.

A számok nyelvén: 8 459 053 szavazópolgár járult az urnákhoz, közülük 7 403 836 Băsescu menesztésére szavazott (2009-ben 5 277 068 szavazattal választották újfent államelnökké), ami 87,52 százalékos eredményt jelent.

Alkotmánybírósági, brüsszeli, berlini és egyéb nyomások hatására kitalálódott, hogy a népszavazás ebben az esetben csak akkor lett volna érvényes, ha azon a lakosság több mint 50 százaléka részt vesz, ami pedig a bojkott számlájára is írhatóan nem történt meg.

Egy esztendővel az események után bizonyos Cotroceni-párti talpnyalók még mindig államcsínyről beszélnek, sőt arról, hogy előbb-utóbb ezért az USL politikusainak vállalniuk kell a büntetőjogi felelősséget. A korrupcióellenes hatóság (DNA) pedig éppen az események évfordulójára (puszta véletlen lenne?) idézte be az egyik jelenlegi miniszterelnök-helyettest azzal a váddal, hogy annak idején, belügyminiszteri minőségében hozzájárult a népszavazás eredményeinek szépítéséhez.

Az elkövetkező időszakban Romániának jogállam-próbavizsgán kell átmennie ahhoz, hogy európai módon zárhassa le a zavaros történetet.

Amelynek koránt sincs még vége.

Ami abból is látszik ez, hogy éppen e furcsa évforduló ürügyén erősödött fel ismét a két bukaresti hatalmi palota közötti szitokváltás.