Kárpátaljai magyar pillanatkép

Írta:
2023. július 17. 17:34 (hétfő) /

Felmérést készített az ungvári egyetem szociológia tanszéke a kárpátaljai magyarság között. A kárpátaljai magyarság ugyanis saját nyelvvel és kultúrával, erős nemzeti identitással rendelkező nemzeti közösség Ukrajnában, nyilvánvaló, hogy figyelembe kell venni szemléletét, hangsúlyozta a felmérés eredményeinek bemutatóján Meskó János történész, a Magyar Oktatás Alapítvány elnöke.

Kárpátalján 150 ezer magyar élt a 2001-es népszámlálás szerint, manapság a szakértők maximum 130 ezerre, de inkább 100 ezer körülire becsülik számukat. Ukrajnában ugyanis 2001 óta nem volt népszámlálás, a gazdasági jellegű kivándorlás, majd az orosz agresszió előli tömeges menekülés jelentősen lecsökkentette minden egyes ukrajnai nemzetiség abszolút számát. Akkor a magyarok Ukrajna összlakosságának 0,3%-t tették ki, s az arány valószínűleg nem változott jelentősen, sőt esetleg növekedhetett is minimálisan, az ország többi részéből – különösképpen a szolidan orosz nyelvű déli és keleti vidékekről – ugyanis nagyobb arányban menekültek el az emberek. Becslések szerint mintegy 400 kárpátaljai magyar harcol az ukrán hadseregben önkéntesként, hivatásos katonaként vagy sorkatonaként, akik a 400 ezres ukrán hadsereg 0,1%-t teszik ki.

A felmérést a szomszédos Szlovákia fővárosában, Pozsonyban működő Globsec intézet felmérése ihlette, a pozsonyi intézet ugyanis évről évre részletes felméréseket készít a kelet-európai országokban az Ukrajnában zajló háborúról, a demokráciáról, EU-hoz és NATO-hoz való viszonyról, az Oroszországhoz és Kínához fűződő attitűdökről és számos egyéb társadalmi és politikai kérdésről. Idén március és május között készítették a felmérését, eredményeit pedig júniusban hozták nyilvánosságra, mi is részletesen cikkeztünk róluk. Mivel a Globsec tanulmányai országokra vonatkoznak, az ungvári egyetem szociológusai kimondottan a kárpátaljai magyar kisebbség véleményére voltak kíváncsiak, a felmérést 18, többségében magyarok lakta településen, 510 fős reprezentatív mintán végezték el, magyar nyelven.

Hogyan vélekednek a kárpátaljai magyarok az Ukrajnában zajló háborúról? Mennyire tér el szemléletük az anyaországiaktól? Vagy a romániaiakétól? A válaszokat (százalékokban) a következő táblázat szemlélteti:

 

A kárpátaljai magyarok sokkal radikálisabban ítélik el az orosz agressziót, mint az anyaországi nemzettársak vagy a romániaiak. Szintén nagyobb mértékben tekintik Oroszországot fenyegetésnek egész Európára, mint a magyarországiak vagy a romániaiak. Aligha meglepő, ugyanis a kárpátaljai magyarok jelentős része (főleg az idősebbek) oroszul is tudnak, első kézből szereznek tudomást az oroszok tetteiről. Az idősebb nemzedék ráadásul személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a szovjet rémuralomról, közvetlenül ismeri az oroszokat, miközben a magyarországiak vagy romániaiak – szerencsére – csak közvetve. A háború borzalmait sem a sajtóból ismerik – jóllehet Nyugat-Ukrajna többi részéhez hasonlóan az orosz fegyveresek nem jutottak el Kárpátaljára, s kevesebb légi támadás érte, de a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások miatt Kárpátalja is többször áram és fűtés nélkül maradt a télen.

Az ungvári egyetem szociológusai arról is megkérdezték a kárpátaljai magyarokat, hogy mit gondolnak az Ukrajnának nyújtandó magyarországi fegyveres támogatásról. A megkérdezettek 53,6%-a szerint Magyarország szövetségesként kellene, hogy viszonyuljon Ukrajnához és fegyverrel segítse szabadságharcát. 28,8%-uk szerint Magyarország nem kellene fegyvert szállítson Ukrajnának, a maradék 17,6% szerint nehéz egyértelmű választ adni. A Globsec felmérése Magyarországon tette fel a kérdést, mivel Kelet-Európában egyedüliként Magyarország nem nyújt fegyveres segítséget Ukrajnának. A többi keleti országban viszont a lakosság többsége – Romániában például 78% – helyesli az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.

Akárcsak a mintának tekintett Globsec-felmérés, az ungvári szociológusok is rákérdeztek néhány politikus pozitív megítéléséről, ahogy a következő táblázat mutatja, szintén Magyarország és Románia hasonló adatai mellett:

 

A kárpátaljai magyarok leginkább Zelenszkij elnökben bíznak, pozitív megítélése magasabb közöttük, mint Romániában és lényegesen magasabb, mint az anyaországban. Joe Biden amerikai elnök megítélése nagyjából azonos a magyarországi és a kárpátaljai magyarok között, Macron francia elnököt viszont sokkal többre értékelik az anyaországban, mint a kárpátaljai nemzettársak körében. Putyint viszont nagyon kevesen értékelik Kárpátalján, kevesebben, mint Romániában vagy Magyarországon.

Hogyan viszonyulnak a kárpátaljai magyarok saját elöljáróikhoz? Ezt a következő táblázat szemlélteti, százalékban kifejezve: 

 

Ahogy várható volt, Breznovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (amolyan kárpátaljai RMDSZ) Magyarországra menekült elnöke a legnépszerűbb az ottani magyarok körében. Meglepő csupán azoknak a nagy aránya, akiknek nincs egyértelmű véleménye róla, vagy egyáltalán nem tudják, kicsoda. 

Orosz Ildikó a Beregszászon működő Kárpátaljai magyar főiskola igazgatója, inkább oktatási-kulturális területen tevékenykedik, mintsem politikai téren. Beregszász polgármestereként Babják Zoltán viszont a politikában is aktív, de szintén meglepő, hogy a kárpátaljai magyarok közel fele nem is halott Kárpátalja legmagyarabb városának polgármesteréről! Zubánics László történész-professzor az ungvári egyetem magyar történelem tanszékének a vezetője, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnevezésű politikai alakulat elnöke. Petei Judith pedig a kijevi kormány révén kinevezett Kárpátalja megye kormányzó-helyettese, ami a magyarországi alispánnak és a romániai alprefektusnak felel meg. Róla viszont nemzettársainak jó kétharmada nem is halott! Érdekes módon a felmérés készítői nem kérdeztek rá a beregszászi Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőnőre, holott ő Kárpátalja egyetlen – nemcsak magyar – hangja a brüsszeli testületben.

A kárpátaljai magyarok szívósan ragaszkodnak anyanyelvűkhöz, legalábbis ami a rádiós és televíziós tájékozódást illeti, a felmérés ugyanis erre is rákérdezett. Ezek szerint az ottani magyarok többsége (50-60%) rendszeresen követi a magyarországi tévéadókat, további 10-15% pedig időnként. Egyharmaduk rendszeresen, további 10%-uk pedig időnként az ungvári helyi televíziós csatornát is követi, mivel az részben magyar nyelven sugároz. Ukrán nyelvű adókat csak a kárpátaljai magyarok 10-20%-a követ rendszeresen és további 5% időnként.

Hozzászólások(4 db)

kovacsgabi küldte be 2023. 07. 18., k – 15:51 időpontban

Kedves szerkesztő úr:
Az ukrajnai magyarokról szóló felmérés már a múlt héten a baloldali sajtó első oldalain tündökölt.
Mennyire hitelesek ezek a felmérések?
Gondolja, hogy egy megkérdezett ukrajnai magyar merészkedik őszintén válaszolni a kialakult helyzetben?
A kényszersorozás miért folytatódik?

https://szmm.substack.com/p/video-tovabb-folyik-az-embervadaszat?utm_so…

Gondolom nem hiteles.

CH. A. küldte be 2023. 07. 19., sze – 11:26 időpontban

Hogy mennyire hiteles? Nézze csak meg az adatokat, illetve hasonlítsa össze más országok adataival. Kárpátalján a magyarok igencsak megosztottak, egyetlen kérdésnél sem született egyöntetű (90% fölötti) válasz. Putyin elutasítottsága megközelíti azt, de nemcsak a kárpátaljai magyarok körében, Kelet-Európában szinte általános jelenség.

Árulja már el, mi a kényszersorozás? Talán ismer önkéntes sorozást? Azt magyarul toborzásnak nevezik.
A sorozás eleve kényszer, amióta csak létezik a világon. Amúgy a NATO-tagság előtt nálunk és Magyarországon is alkalmazták, minden fiatal férfi köteles volt katonai szolgálatot teljesíteni, akár tetszett, akár nem. Sorkatonaságnak nevezték, nem kényszersor-katonaságnak.

kovacsgabi küldte be 2023. 07. 19., sze – 12:11 időpontban

Embervadászat a halálnak kedves szerkesztő úr.

kovacsgabi küldte be 2023. 07. 19., sze – 13:26 időpontban

Kedves szerkesztő úr:
a kényszersorozás az amikor embervadászatot folytatnak olyan emberek ellen akik nem akarnak résztvenni és meghalni a mocskos hábórúban.
Láthatja hogyan teperik le az embereket és hurcolják el, a "demokratikusnak" hazudott Ukrajnában. Ugyanúgy mint az oroszok.

De erről sehol nem ír a sajtó, persze ez sem "igaz".
Szovjetek ők is, bárhogy mosdatja a sajtó.
Miért is haljon meg valaki?
Ön szeretné ha Önt vagy a családtagjait ilyen mocskos módon fognák be?