Kérdés

Pénteken kora délután, amikor e sorok íródtak, a hazai politikusokat és a politika iránt érdeklődőket – érdekes lenne tudni, tulajdonképpen és pontosan mekkora ez a tábor, amióta kiderült: honfitársaink egy része azzal sincs tisztában, hogy mit ünneplünk karácsonykor –, az foglalkoztatja, hogyan és főleg kivel kormányoz majd az elkövetkezőkben, a legközelebbi parlamenti választásokig a Szociáldemokrata Párt a liberálisok kilépését követően. 

Konkrétabban: belép-e az RMDSZ, mint parlamenti többséget biztosítható párt a kormánykoalícióba? A stabil kormányzás ugyanis – demokráciákról beszélünk! – csak megbízható parlamenti többséggel lehetséges, ennek hiányában egy ellenzéki bizalmatlansági indítvány egy-kettőre elsöpörheti a regnáló kormányt.

Tegnap összeült a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, ma pedig a szövetség miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában hozzák meg a végső döntést arról, hogy az elnökséget felhatalmazzák-e a kormányba lépésről folytatott tárgyalásokra. Ha nem, a téma elesett, s az RMDSZ továbbra is kormányon kívül marad – végeredményben nem kötelező mindig részese lenni a hatalomnak –; ha igen a döntés, a feltételek kerülnek előtérbe, azaz olyan kérdések, hogy mit kell megadnia a kormányzatnak a hatalomba lépés esetén „elismerésként” a hazai magyarság legnépesebb szervezetének. A hatalom ugyanis, elvileg, nemcsak kiváltság, hanem mindenekelőtt kötelezettség a nép, az ország – az RMDSZ esetében közelebbről a magyarság – sorsa iránt is. Ha azonban egy (felelős) politikai erő hatalomra lép, akkor a kormányzás esetleges ódiumait, kudarcait is vállalnia kell.

Az RMDSZ rosszul tenné, ha olyan, a szociáldemokraták részéről származó garanciák nélkül lépne kormányra, mint például az önálló marosvásárhelyi orvosi kar létrehozása (emlékezzünk: ebbe bukott bele az Ungureanu-, és jött utána a szociáldemokrata-liberális, a napokban szintén megbukott kormány), a székelyföldi, székely zászlót kitűző polgármesterek zaklatásának megszüntetése (tulajdonképpen a nemzeti jelképek használatának jogossága) stb.       

Nem kétséges: a kormányzati részvétel előnyökkel jár, s a politika más természetű, mint az önzetlenséget előtérbe helyező barátság. A politikában a „valamit valamiért” elv az uralkodó. S ha az RMDSZ kormányra lép, abból a magyarságnak is haszna kell hogy legyen.