Látlelet

Köztudott, hogy a hazai magyarság nem homogén, egyes csoportjai és egyedei – társadalmi pozíciójuktól, foglalkozásuktól, politikai irányultságuktól, lakhelyüktől stb. függően másként ítélik meg jelenlegi és jövőbeli helyzetüket, az ország állapotát, szimpatizálnak politikusokkal, tartanak előbbrevalónak vagy kevésbé jelentősnek társadalmi, politikai, gazdasági stb. kérdéseket.

Egy tudományos közvélemény-kutatás számokkal, adatokkal méri ezt a jelenséget.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tavaly decemberben végzett reprezentatív felmérést Közélet és közérzet Erdélyben címmel tavaly decemberben az ország 16 megyéjében (régiónkban is többen feleltek a kérdésekre), az 1190 megkérdezett személy a választásra jogosult magyarok közül került ki.

Az eredmények legnagyobb része nem meglepő, megfelel az ország általános közhangulatának. Az erdélyi magyarok több mint háromnegyede szerint a dolgok Romániában nem a jó irányba haladnak, száz ember közül csupán kilenc gondolja másként, bár az optimisták aránya picikét emelkedett a 2010-es decemberi mélypont óta. Némi pozitív változás mutatkozik az életkörülmények megítélésében is: a válaszolók 35 százaléka elégedett, 63 nem, ám a jövőre vonatkozólag az országos átlagnál is pesszimistábbak: százból csak 15-en bíznak a jobb életkörülményekben, 39-en rosszabbodásra számítanak. (Hátrább Európában e tekintetben csak az anyaországiak, a görögök és a portugálok vannak.) A saját települése tekintetében a megkérdezettek egyharmada a dolgok jó, 55 százaléka a rossz iránya mellett nyilatkozott.

A felmérés talán legérdekesebb része – erre vonatkozóan nem voltak országos összehasonlító adatok – négy erdélyi magyar politikus ismertségére és támogatottságára vonatkozik. A legismertebb Tőkés László, majd Kelemen Hunor (91%), Szász Jenő (70,7) és Toró Tibor (60,1) következik, ám a legtöbben (59%) Kelemenben bíznak. Tőkés (49), Szász (23) és Toró (22%) a további sorrend.

Ha most lennének parlamenti választások, a magyar választók 57 százaléka menne el biztosan, az RMDSZ-re 72,6, az EMNP-re 5,1, az MPP-re 3,2% szavazna – de óvnánk attól, hogy ezekből az adatokból bárki „biztos” következtetéseket vonna le a jövőre nézve. Mindenesetre magasnak (69%) mérték azok arányát, akik az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete általi képviseltségét szeretnék.