Meddig?

Meddig terjedhet – időben, földrajzi területekben, gazdasági és egyéb következményekben stb. számolva – az ukrán–orosz konfliktus? Ez most itt a kérdés, aminek, természetesen, folytatása is van, és újabb kérdéseket vet fel.

Egy héttel ezelőtt, az adott helyzetben tapasztalt nemzetközi elemzők kizárták volna a kiterjedtebb fegyveres konfliktus lehetőségét. Ma már sokan hajlanak arra, hogy létezik az „igazi” fegyveres összecsapás – mondjuk ki: háború – lehetősége, és bár kevés rá az esély, nem kizárható. Nehogy oda jussunk, hogy egy-két-három hét múlva azt állapítsuk meg: a legrosszabb lehetséges forgatókönyv vált valósággá. Habár fenntartom véleményemet: a háború szörnyű, végső soron irracionális, tengernyi szenvedést, emberi és anyagi áldozatokat követelő jelenség. Mert mi következhet egy valamelyik fél által „megnyert”, de sokkal valószínűbben mindkét fél által elvesztett, hiszen óriási vér- és anyagi áldozatokat követelő háború után? Valamilyen békekötés, esetleg akár évtizedekig tartó törékeny „fegyverszünet”? – lásd a két koreai államot. Holott a konfliktusokat (elméletileg, persze) jóval egyszerűbb, vérontást, mérhetetlen emberi és anyagi károkat kiküszöbölő megoldásokkal is rendezni lehetne.

Csütörtökön este véget ért az Európai Unió orosz–ukrán konfliktus ügyében összehívott csúcsa. Amelynek végeredményét így foglalhatnánk össze: elítéli az orosz agressziót, visszavonulásra szólítja fel az orosz csapatokat, és törvénytelennek tartja az esetleges krími népszavazást a régió hovatartozásáról.

De mi lesz, ha mégse? Ha az oroszok nem vonulnak ki a törvényesen Ukrajna részét képező, ám történelmi vita tárgyát képező Krímből, ha a következő időszakban nem sikerül normalizálni a helyzetet?

Akkor – az EU-csúcs nem dönthetett másképp, hiszen Európa nem hátrálhat meg szótlanul és karját felemelve – szankciókra kerül sor. Másrészt Európa nyugati, meg keleti része is nagyon sok szállal kötődik Oroszországhoz, a babaruhát sem lehet csak úgy összetépni. A mostani EU-reakció tehát jelzi az egyet nem értést, de kiskaput is hagy a rendezéshez. A vízumliberalizációról, az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztése nem komolytalan, de nem is nagyon súlyos lépés: mindkét félnek teret enged a megbékélésre.