Patás ördögök…

Róluk szól a fáma. Nem aradiakról, kissé távolabbiakról.

Az aprócska, ugyancsak patás, szarvat viselő krampuszok, a patás ördöggel is szövetkeznek a veszélyesebbnek gondolt „patás ördög” ellen.

Nehezemre esik a tiszta januári levegőben akár csak egyet is „harapnom”a kénköves pokol miazmájából. Ronda a szaga, rossz az íze.

Kilóg a lóláb! Kilóg az ördögláb!

„Hanem… egek ! az ifjú sápad,

Meglátva egy pár csodalábat:

 „Lóláb!” suttogja félelemben,

Lóláb, fut végig a teremben.”

A hatalomért bármit! Mindent!

Az „ujját mutogató” egyik kis krampusz világosan fogalmazott.

Valóban. Volt már rá példa, hogy a „jók” a gonosszal fogtak össze, hogy eltávolítsák azt, akitől megirigyelték a túlzott hatalmat.

De tegnap még azt mondták: soha! Az elképzelhetetlen!

Természetes, ha egy nő az első „próbálkozásra” azt mondja, nem! Ez még nem elutasítás.

Ha azt mondja, talán? Már majdnem beleegyezés.

Ha rögtön igent mond, akkor k…., vagy nem is nő!

A politika világában a dolgok még ennyire sem egyértelműek.