Szemlélet

Aggasztó vagy legalábbis elgondolkodtató jelenségekre derült fény az utóbbi napokban. A romániai lakosság meglepően babonás, horoszkópokban és szerencsés számokban hisz, jelentős része még azt gondolja, hogy a Nap kering a Föld körül.

Vajon ugyanazok látják így a dolgokat, akik Ceauşescut választanák meg államfőnek, s akik szerint 1989 előtt jobb volt mint manapság? Valószínűleg nagy lehet az átfedés.

Hiszen mindkét kategória a modern európai szemlélettel szögesen ellentétes nézeteket vall. Tudományosság és iskolázottság helyett szerencse és babona, önálló boldogulás, a saját problémákra való aktív megoldás-keresés helyett az állam oltalmazására sóvárognak. Amely lakást, munkahelyet, élelmiszerjegyeket, nyaralást stb. biztosít. Hiába nagykorú, a lakosság jelentős része továbbra is kisgyerekként viszonyul az élethez, vagyis passzívan mástól várja el a megoldást saját problémáira, ahelyett hogy saját maga oldaná meg azokat. S ha a sültgalamb mégsem repül a szájába, akkor bizonyára a balszerencse, horoszkóp, vagy kitudja milyen hókusz-pókusz miatt fordulnak rosszra a dolgok.

Egyáltalán kompatibilis-e a babonás, kommunizmust visszasíró mai Románia, ahol 2005-ben még középkori ördögűzés történt a moldvai Tanacuban, a racionalitás-irányú, individualista, modern, felvilágosult Európával? Szellemileg milyen időszakban él Románia, a huszonegyedik században, vagy a középkorban?

Hiszen Romániában éppen a lakosság által megválasztott parlament, a demokrácia alappillére és immár a sajtó, a demokrácia házőrzőkutyája rendszeresen a bizalmi skála legalján állnak, míg az egyházban – nyilván ortodox – és a hadseregben, az  alapvetően tekintélyelvű intézményekben bíznak a legjobban. Kétségtelen, a parlament és a vuvuzelákká degradálódott „hírtelevíziók” mindent megtettek a bizalom eljátszására, mégis a lakosság nagy részének hozzáállása elgondolkodtató.

Apropó, a középkort idéző jelenségek nemcsak a társadalom érettségével, demokratikus elkötelezettségével és európaiságával kapcsolatosan emelnek komoly kérdéseket, hanem az oktatási rendszer „teljesítményével” is.