Trump békére kényszeríti Putyint?

Előveszi-e Trump az ostort Oroszország ellen? Európával és Ukrajnával szembe a Fehér Ház ura eleve az ostorhoz nyúlt, Moszkvával szembe viszont a mézesmadzagot alkalmazta, s az ostort csak a háttérben lebegtette.

Az oroszok azonban visszaéltek Trump bizalmával, általános 30 napos fegyverszünet helyett csak az energetikai létesítményekre vonatkozó részleges tűzszünetet fogadtak el, a többihez pedig komoly feltételeket szabtak. Lényegében Ukrajna kapitulációját, azt remélve, hogy Washington kezével érhetik el azt, amit fegyveres erővel három év alatt sem voltak képesek elérni a harcmezőn. Például a kijevi hatalomváltást, Ukrajna lefegyverzését és 4 megye átadását, melyeknek teljes területét az oroszok képtelenek voltak meghódítani.

Ahogy várható volt, ez kicsapta a biztosítékot a hiú Trumpnál. Az elnök személyesen jelezte, hogy „ki van akadva” és „nagyon dühös” a Kreml követelései nyomán. Putyin ugyanis azt javasolta, hogy Ukrajnában az ENSZ és több ország által felügyelt átmeneti kormányzatot kellene létrehozni a választások megszervezésére – ezt a javaslatot a Fehér Ház azonnal elutasította. „Ukrajna... alkotmányos demokrácia. Ukrajnában a kormányzást az alkotmány és az ukrán nép határozza meg” – szögezte le az amerikai külügyminisztérium. Hozzáfűzvén, hogy: „Trump elnök világossá tette, hogy Oroszországnak és Ukrajnának most azonnal teljes tűzszünetet kell kötnie.”

Trump hétfőn ismét azzal fenyegetőzött, hogy másodlagos vámokat vet ki az orosz olajexportra, ha Putyin nem hajlandó legalább fegyverszünetre, ha nem a háború befejezésére. „Nem akarok másodlagos vámokat kivetni az olajára. De azt hiszem, tudják, ez olyasmi, amit megtennék.” Ez sem újdonság, Trump már mandátuma kezdetén hasonlóan üzent Putyinnak: „Állapodjunk meg most, és hagyja abba ezt a nevetséges háborút. Ez csak rosszabb lesz. Ha nem állapodunk meg, akkor nem lesz más választásom, mint adókat, szankciókat kivetni”. 

Trump tisztában van az oroszok gyenge pontjaival: a döbbenetes mértéket öltő emberveszteségekkel és a gazdaság sebezhetőségével. A néhány naposra tervezett, de már három éve zajló háborúban az orosz hadiveszteségek meghaladják a 900 ezret, miközben a szovjetek csak 50 ezres emberveszteséget szenvedtek Afganisztánban tíz év alatt! Tavaly 4000 négyzetkilométernyi ukrán területet tudtak csak elfoglalni, kb. feleannyit, mint például Arad megye 7754 négyzetkilométeres területe! Több százezer ember feláldozásával!

Óriási érvágás az orosz demográfiának, hiszen fiatal és középkorú férfiakról van szó, a nemzet virágáról. Putyin mégis húsdarálóba küldi őket tömegesen, noha a front egyes szakaszain a túlélési kilátásuk alig 4 óra! Most éppen 160 ezer katona besorozását rendelte el, a megszállt ukrajnai területeken pedig kényszersorozásra készülnek. Az orosz hadi stratégia mindig is ágyútöltelékként áldozta fel saját katonáit, az orosz/szovjet emberveszteségek ezért is haladták meg többszörösen az ellenség veszteségeit minden háborúban!

Oroszország katonai kiadásai évi 50 milliárd dollárról 140 milliárdra emelkedtek 2021 és 2024 között, amit csökkenő bevételeivel az orosz államkassza szintén nem engedhet meg magának hosszú távon. A szankciók nem kényszerítették ugyan térdre Oroszországot, de egyre komolyabb nehézségeket okoznak, egyre inkább folyamodnak a tartalékokhoz, s az infláció is megugrott. A szankciók fokozása további komoly nehézségeket okoznának a nyersanyag-exportra alapozó orosz gazdaságnak.

A labda tehát az orosz térfélen pattog. Putyin eddig egyértelművé tette, hogy nem békét, hanem Ukrajnát akarja. Kérdéses, hogy elfogadja-e Trump ajánlatát, és csatlakozik-e a béketáborhoz, miután három évig hallani sem akart harci gépezete leállításáról, s még a béke szót sem volt hajlandó kimondani.