Új generáció

Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke a 2021 utáni hétéves pénzügyi keret, valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró-kölcsönből (összesen 750 milliárd eurós) összegből állna.

A kedves (romániai átlagbéren, vagy -nyugdíjon élő) olvasó szerintem meg se kísérelje az említett összeg nagyságának felbecsülését, úgysem jutna eredményre. Az egyén szempontjából ezek felbecsülhetetlen összegek. Megkockáztatnám: még a hazai, esetleg milliárdos vagyonnnal rendelkezők számára is.

De hát itt és most egy (majdnem) egész kontinensről, a mintegy félmilliárd lakosú Európai Unióról van szó. Amelyet megrendített egy picinyke, csak a szakértők számára látható ellenség, a koronavírus.

Hogy hatalmas kárról van szó, azt józan ésszel senki nem tagadja.

A „hogyan tovább”-kérdésre azonban számos forgatókönyv készült.

Egyikükben sem szerepel viszont, legalábbis tudomásom szerint, hogy a járvány lecsengése után (erre még várni kell!) minden úgy és onnan megy tovább, mint ahol abba maradt.

Az európai népek közössége (közelebbről Európai Unió) programot hirdetett a gazdasági újjáépítésre.

Nagyon jó, nagyon dicséretes, egy felsőbb – feltételezhetően megbízható –, a kontinens elméletileg mondhatni legjobb elméiből összeállt fórumától ezt várjuk.

Azt is tudjuk, hogy ezzel az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete

2021–2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne. A 750 milliárd plusz eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú 2028–2058 közé eső lejáratra.

A V4NA nemzetközi hírügynökség azt írta, hogy a piaci alapon nyújtott hiteleket közvetlenül az EU-tól lehet felvenni kötvények formájában, és évtizedeken át (három évtizedig – szerk. megj.), meghatározott ütemben kell majd visszafizetni. Olaszország 81,8, Franciaország 39, Spanyolország 77,3, Görögország 22,5 milliárd eurót kaphat.

A 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de egyértelműen az 500 milliárd eurós német–francia javaslat fölé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. A tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni.

„Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni” – állította az Európai Parlamentben felszólaló von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel Európa megmutatja polgárai számára, milyen valódi és kézzel fogható előnyei vannak annak, ha valaki európai.

A mostani terveket az Unió júniusban szavazza meg (ha), minden bizonnyal éles vitákat követően – a tagállamok ugyanis távolról sem értenek egyet a leosztásban. Független szakértők egy része szerint az (amúgy óriási) összeg is kevésnek bizonyulhat a normális élet újraindításához, hogy azonban ez a segély abszolút szükséges, abban nincs vita.

Arról pillanatnyilag nemigen esik szó, hogy az „új nemzedék” milyen körülmények között, hogyan fizeti majd vissza a kölcsönt.

A tervezet szerint tíz uniós ország – Európa boldogabbik fele – nem is fog a lehetőséggel élni. De mindig is voltak egyenlőbbek az egyenlők között.