Végvárak

235 erdélyi településen szűnhet meg az évtized végéig a magyar nyelvű oktatás a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében, derült ki az RMDSZ oktatási főosztálya által készített, s szombaton Marosvásárhelyen bemutatott tanulmány szerint.

A valós helyzet még ennél is súlyosabb, a veszélyeztetett települések száma 235-nél nagyobb, de csak azokat az eseteket számították be a statisztikába, ahol a megszűnő intézmények közelében nem működik más magyar nyelvű oktatási intézmény. Vagyis, ahol alternatíva hiányában még a megszűnő iskolából a még meglévők felé menekülés sem jöhet szóba!

Tekebábokként dönti le a demográfiai válság hatalmas golyója a végvárakat? A népességi kimutatások egyértelműen erre utalnak, a szórványban évek óta a temetések száma többszörösen felülmúlja a kereszteléseket és esküvőket együttvéve. A rendszerváltás óta a szórványban sok helyen felére apadt a magyarság száma, s életkora kórosan eltolódott az idősebb korosztály felé.

Sokkal jelentősebb ez a fenyegetés, mint például a román állami nacionalizmus, annak a magyarság még a Ceauşescu-rendszer legvadabb nacionalista korszakában is ellenállt, a magyar iskolákban, tagozatokon – a szülőkre nehezedő jelentős nyomás ellenére – akkor is több párhuzamos osztály indult.

Demográfiai alapok nélkül a szórvány egyre inkább az önfelszámolás irányába halad, noha az elmúlt években a magyar intézmények látványosan szaporodtak és erősödtek meg. Iskolák, magyar házak, szórványközpontok, civilszervezetek alakultak, az anyanyelvű információhoz jóformán korlátlan a hozzáférhetőség.

Mi lesz, ha erre még rájön a hatalmi nyomás is? Másfél éve, az etnikai ellentétek mesterséges szításával az USL inkább a tömbvidéki keménymaggal packázik, zászlóik miatt zaklatja a székelyföldi polgármestereket, vagy az egyházakat veszi célba a visszaszolgáltatások felülvizsgálásával.

A szórványoktatást egyelőre nem vette kereszttűz alá. De vajon ellen tudna-e az állni egy estleges ellen irányuló hadjáratnak, amikor a demográfiával sem képes megbirkózni?