Álláspont

Hosszas és kemény alkudozások után az EU állam és kormányfői, illetve a politikai csoportok vezetői megegyeztek az unió legjelentősebb 5 vezetőtisztségének elosztásáról.

Beismerem, megszegtem egy közlekedési szabályt: átmentem a záróvonalon!

Kevesebb, mint 24 órával az urnák zárása után a választáson elsöprő győzelmet arató jobboldali Nea Demokratia (új demokrácia) nevű jobboldali párt elnöke, Kürjakosz Micotakisz letette a kormányfői esküt.

Ritka, mint a fehér holló, szoktuk mondani valamire, amit csak ritkán látunk, elvétve fordul elő.

Azt hiszem, hogy az utóbbi hat-hét évtized hazai eseményeit higgadtan elemzőknek elégé nyilvánvaló, hogy állandó a regnáló hatalom kisebbségek megfélemlítését célzó politikája.

Az Ady Endre versében használt kifejezés jutott eszembe most, miután lezajlottak a választások az Európai Parlamentbe, s nyilvánvaló, hogy átalakulás előtt áll az intézmény.

Ambíciózus a címbeli kérdés, s mindjárt az elején leszögezem, hogy a választ magam sem ismerem.
Vagy ha ismerni vélem is, bizonyítékok híján nincs bátorságom leírni.
Ha minden újságíró így gondolkodna, töprengek kicsit (némi nagyképűséggel?) az utóbbi mondat kapcsán, az olvasó bizonyára sokkal biztosabb lehetne a sajtó szolgáltatta információkban, jobban szolgálná eligazítását, bár elismerem: maga a média unalmasabb lenne.

A napokban – ha csak egy pillanatra is – betekintést nyerhettem az RMDSZ néhány órás tevékenységébe a román parlamentben.

A jó szakembert manapság viszik, mint a cukrot. Bár szerencsére a mondás fölött eljárt az idő, mert hát cukrot bőven találni manapság – amikor az országban ilyet jószerivel már alig termelnek – igazán nem kunszt.
Jó szakembert találni annál inkább.

Levegő, víz és élelem nélkül, ugye, nem élhet meg az ember.
No de kultúra nélkül? Talán, egy ideig bizonyosan, bár ne firtassuk, milyen lehet egy olyan élet.

Lezajlott az egyesek szerint a hazai belpolitikában „az év eseménye”, azaz a post-Dragnea utáni Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusa.

A polgármester etimológiája a polgár+mester, a német Bürger+Meister, Bürgemeister szó tükörfordítása. A német logika szerint, a város lakói, a polgárok ügyes bajos dolgait igazgató személy, egy mester, a polgármester.

Figyelmeztetem a kedves olvasót: az alábbiakban, talán, kicsit csalni fogok.
Romániáról beszélek, amely ugyan viszonylag kicsiny ország mind területét, mind lakosságát tekintve, de nagyobb, mindkét tekintetben, mint a világ országainak legalább fele.

(Egyik bajor szomszédom, nyugdíjas újságíró, régebben sokat járt a szovjet blokk államaiban, a német tévéből értesült az úzvölgyi temetőgyalázásról, az udvaron beszélgettünk, ő megkérdezte: Ti ott keleten, magyarok és románok, ennyi idő után miért gyűlölitek még mindig annyira egymást, hiszen már szabadok vagytok? Nem tudtam válaszolni, de másnap átvittem és lefordítottam neki ezt a kis írást.)

Több olyan palota áll még Aradon, amelyekről ebben a sorozatban nem szóltam. A bérpaloták közül a Kovács- (1906, Milea u. 19.), a Kohn József- (1905, Episcopiei 9.) a Kintzig- (1911, Lucian Blaga 11.) és a Suciu Maria-palota (Blajului 3.). Némiképp kivétel az Andrényi-palota, amely annak idején a bárócsalád otthona volt.