Ahol nem elég a hozzáértés, a szorgalom

Nagyzerinden Gáll Károly 36 hektár szántóföldön gazdálkodik, amiből 9 hektár a szülőké, a többit bérli. 10 hektárt a helybeli református egyházközségtől, aminek a haszonbére a termés 25%-át teszi ki, mivel a traktorukat is használja. A többi földtulajdonosnak 20%-ot ad a termésből.Zöldtrágya programIdén kukoricát, búzát, takarmánybúzát termesztett, de 7 hektárnyi zöldtrágya termesztésére is szerződést kötött. Ez egy EU által támogatott talajjavító program – ennek értelmében, szerződéses alapon, zöldtrágyát termesztenek bizonyos területen, amelyikre többlettámogatást kapnak. Nagyzerinden zöldtrágyának csak a repce felel meg, ezért azt vetettek, az előírás szerint március 15-éig, alá is forgatták. Utána másodvetésnek zab, napraforgó vagy kései kukorica vethető. A kedvezményezett területre nem kell műtrágyát alkalmazni, tavaly hektáronként 160 eurót fizettek a Zöldtrágya programban részt vevő területekre. A szerződés 5 évre szól – öt évig az általa megművelt összterület 7 hektárján zöldtrágyát kell termesztenie. A szerződés előírásait szigorúan be kell tartani, ellenkező esetben visszamenőleg is visszakérik a támogatást. Mivel nem ugyanarra a területre kell vetni, Gáll Károly az 5 év alatt gyakorlatilag az általa megművelt terület egészén elvégzi a zöldtrágyázást. Ugyanakkor oda kell figyelnie a hozamnövekedésre is, vagyis arra, hogy másodvetést is termeszteni tudjon. Ellenkező esetben csak a 160 euró támogatással marad, de még akkor is jól jár, mivel kevesebb befektetéssel tud majd itt termelni. Nem kell, nem is szabad vegyszert használni, csak alászántani a repcetermést.Második éve vesz részt a Zöldtrágya programban, idén a másodvetést el tudta ugyan végezni rajta, ám annyira csapadékossá vált az időjárás, hogy a napraforgóvetésre nem lehetett géppel rámenni, nem tudott vegyszerezni, ezért a gaz annyira elhatalmasodott rajta, hogy nem érte meg a további befektetést.Ha fejleszteni tudnaEzenkívül 4 hektárra zabot vetett, ami 20-25 mázsát adott, de a hektáronkénti 7-8 tonna csöves kukorica is jó termésnek számít nagyzerindi viszonylatban. Tekintve, hogy helyi viszonyok között a maga által biztosított 20-25% osztalék kedvezőnek számít, a nagytársulásból többen átiratkoznának hozzá, csakhogy egyedül nem győzi a sok munkát, a kisfia még nem nőtt fel eléggé. A sok osztalék miatt nem igazán tud fejleszteni sem, ezért a 2 traktort kiszolgáló ekék, vetőgépek mellé egyéb felszereléseket még nem tudott vásárolni. Emellett állattartással is foglalkoznak, a két fias koca összesen 16 malacot nevelt. Közülük 6-ot elajándékozott a családban azok között, akik segítettek a munkálatokban. Akkoriban a választási malacnak darabjáért 50 lejt kínáltak, ezért inkább elajándékozta őket. A kukorica-betakarítást bérelt géppel kellett elvégeznie, ezért a búzatermés egy részét a bérleti díj, a vetőmagbeszerzés finanszírozása érdekében alacsony áron volt kénytelen eladni. Szerencsére sikerült az őszi kalászosokat is elvetni – 16 hektáron búzát, illetve takarmánybúzát vetett. Utóbbi a kukorica mellett a 3 fejőstehén, a 2 borjú, valamint a számos sertés etetésére szükséges. Az EU nyugati részén a hízott marhák iránti nagy kereslet Nagyzerinden nem igazán mutatkozik meg, hiszen a hasznot lefölözik az állatkupecek, akik a hízott borjak kilójáért – akármilyen szép és az elvárt súlynak megfelelő az állat – 9 lejnél többet nem adnak. Ha komoly, biztos felvásárló lenne a tehéntejre, nem 3, hanem 13 tejelő tehenet tartana. Mivel nincs nagybani felvásárló, maguknak kell hazahordaniuk a tehéntejet a falubeli állandó kliensekhez, akik literéért 2 lejt fizetnek. Amikor fizetnek, csakhogy nem mindig van igény a 3 tehén tejére, ezért azon gondolkodnak, hogy egyet el kell adniuk.Ígéretes gazdapalántaNoha 2 traktorral rendelkezik, állandó mezőgépészt nem tud alkalmazni. Legjobban hétéves fiacskájában, Erik Ferencben bizakodik, aki egyik utánfutós traktorral már egyedül ki tudja vinni a vetőmagot a mezőn dolgozó apjához, de az apja jelenlétében a tárcsázást is rá lehet bízni. A fiúcska már nem is emlékszik, mióta tud traktort vezetni, ismeri a rajta lévő összes csavart, alkatrészt. Ezenkívül az állatokat, a földet is szereti, az általuk megmunkált 36 hektár minden parcelláját ismeri, tudja, hogyan juthat oda traktorral. A fiúcskán kívül besegít két nevelt lányának férje is, akik dolgosnak látszanak, de nem ismerik fel a földben rejlő lehetőségeket. 1986-tól lovakat folyamatosan tartottak, szaporították őket, majd nyereséggel eladták a munkára szoktatott csikókat. Az utóbbi években összegyűlt sok munkája miatt azonban felhagyott a lótenyésztéssel, de abban reménykedik, ha a fiú felnő, újra vásárolnak. Olyan ügyesen gyűjti a pénzt, hogy egy jó lovat máris vásárolhatna. A zsebpénzt nem édességre fecsérli, hanem perselybe gyűjti, lovakra.Ügyeskedők eldorádójaGáll Károly szerint a gazdálkodásból szűkösen meg lehet ugyan élni, fejleszteni azonban a haszonból nem lehet. Kölcsönt nem óhajtott ilyen célra felvenni. Az uniós támogatásokkal kapcsolatban igen sérelmezi, amiért a támogatásokat ugyanúgy, talán még hamarább is megkapják azok az ügyeskedők, akik meg sem művelik a földet. Némelyikük azt sem tudja, hol van a földje, de a támogatást igénybe veheti. Más nagybani felvásárlók, akik megművelik, inkább gúnyt űznek a szántóföldből. A nagyzerindi ősök, látva, hogy űznek csúfot a földjeikből, forognak a sírjukban. A valamikori kaszálót felszántották, beszórták a tetejét valami apró magvakkal – állítólag mustármaggal –, de csak azért, hogy megmunkáltnak tűnjön, felvehessék utána a támogatást. Ezzel szemben a maga támogatási kérelme valahol elkallódott, a tavalyi uniós szubvenciót idén augusztusban kapta meg. Gáll Károly attól tart, valahol valakik szándékosan próbálnak gáncsot vetni a hazai magángazdáknak, hogy elvegyék a kedvüket a gazdálkodástól, hagyják a földjüket az ügyeskedőkre. Akik meg sem művelik, hanem csak üzletelnek a földdel. Úgy tűnik, manapság a boldoguláshoz nem elég a hozzáértés, a szorgalom, hanem az efféle üzletelőké a jövő…