Az EU-tagállamok többségében a farmerek, a gazdálkodók képviseletére létrehozták az agrárkamarák intézményrendszerét, aminek a megalapítását Romániában is bejelentették.
A hivatalosan bejegyzett mezőgazdasági szakmai szervezetek bevonásával meg is alakultak a kamarák működésének EU-alapokon történő kidolgozását, a 25 tagú vezetőtanácsnak a megválasztását előkészítő kezdeményező bizottságok, de kormányrendelettel a létrehozásukat 6 hónappal elhalasztották. Az eddig végzett munkát, illetve a halasztás okait, az Arad Megyei Agrár Kamara megalapítását előkészítő kezdeményező bizottság munkáját elemeztük a munkálatokban részt vevő Zoriti Leonarddal, az Aradi Mezőgazdasági Igazgatóság tanácsosával, valamint Kocsik József AMMGE-elnökkel.
Amint előrebocsátották, az EU-tagországokban gyakorlattá vált, hogy az országos, ezen túlmenőn, az EU mezőgazdasági stratégiáját is a mezőgazdasági érdekeltségű szakmai szervezetek dolgozzák ki, továbbítják az állami intézményekbe, ahol elbírálják azokat. Bizonyos módosítások után ezeket a stratégiákat a kormány is a magáénak tekinti, tehát alulról felfelé halad a kezdeményezés. Ezzel szemben Romániában a mezőgazdasági stratégiát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozza ki, majd bizonyos, főként kormánypárti szakmai szervezetekkel folytatott „társadalmi dialógus” után kormányrendeletként, esetleg törvényként lép életbe, csakhogy sok esetben, ellentétes a farmerek érdekeivel. Ez viszont társadalmi feszültségeket idézhet elő annál is inkább, mert manapság olyan jelenségek is tapasztalhatók, hogy a farmerek ellentétbe kerülnek a képviseleti szerveikkel, amelyek el vannak kötelezve a politikumnak. Ugyanakkor az országban jelenleg működő mezőgazdasági kamarák nem felelnek meg a farmerek igényeinek, ezért azok gyökeres átszervezésre szorulnak. Az agrárkamarák létrehozását többszöri kísérlet után a 283/2010. Törvény véglegesítette, csakhogy a politikum beavatottsága miatt nem alkalmazták. Folyó év augusztusában a jelzett törvényt módosító 122/2012. Törvény szövegéből törölték az agrárkamarákban a politikum jelenlétét, majd kidolgozták az Országos Agrár Kamarának alárendelt Megyei Agrár Kamarák rendszerét.
Ami az Arad megyei agrárkamara kezdeményező bizottságának a munkáját illeti, annak mindketten tagjai, ezért beszámoltak a megyei, illetve az országos kamarák vezetőtanácsainak a megválasztása céljából tett szervezőmunkáról. A megyei agrárkamara vezetőtanácsának a megválasztása céljából eddig 86 jelölt nyújtotta be pályázatát. A megyei választási bizottság a kérvények megvizsgálása során 3 pályázó kérelmét elutasította. Az érvényes pályázatok közül 12 szakmai szervezet összesen 50; 2 munkáltató 3; 1 mezőgazdasági szakszervezet 2; 1 értékesítési szövetkezet 5; 2 erdészeti igazgatóság 2; 2 mezőgazdasági oktatási és kutatási intézet 2; az Állatorvosok Kollégiuma 1; 25-25 farmer által támogatott 13 farmer; 25-25 farmer által támogatott 8 fiatal farmer pályázott a 25 tagú vezetőtanács valamelyik helyére. A törvény 90 napot határozott meg a kamarák beindítására, ám a 2012. október 10-i 57. Sürgősségi Kormányrendelettel az agrárkamarák beindítását 6 hónapra elhalasztották a következő indokokkal: az országos és a megyei agrárkamarák az Egyesületek és Alapítványok Országos Nyilvántartásába történő bejegyeztetéséhez nem volt elegendő idő a vezetőtanácsi választások lebonyolítására; az országos és megyei agrárkamarák vezetőtanácsainak felállásához szükséges választási kampány egybeesett volna a december 9-i parlamenti választásokkal; utolsó, de nem elhanyagolható ok: az országos költségvetési keret beszűkülése.
A sürgősségi kormányrendelet miatt az Arad megyei agrárkamara kezdeményező bizottságának az eddigi munkája dossziékba foglalva, lepecsételve, archívumban várakozik új intézkedésekig.
Az eddigi munka, illetve az agrárkamarák beindulásának a késlekedése miatt a mezőgazdászokat, illetve az ebből fakadó, az egész országot hátrányosan érintő gazdasági tényezők elemzésére hely és idő hiányában nem térünk ki – összegezték az eddigi munkájukat Zoriti Leonard és Kocsik József.
Hozzászólások