Idén csak a szakembereknek termett

Amint eddigi beszámolóinkból is kiderült, az idei szélsőségesen esős időjárás nem kedvezett a kalászosoknak, a zöldségféléknek, köztük a gyökérzöldségeknek, de a gyümölcsök fejlődését, termesztési ciklusát is hátrányosan befolyásolta. Ezúttal a szőlőtermesztés idei lehetőségeit, gondjait próbáljuk feltárni Arad-hegyalja több településén.Leggyengébb év PankotánPrózsa Istvánnal, a Pankotai Pincészet (Cramele Pâncota) szőlészeti és borászati vállalat tulajdonosával is a fenti témában beszélgettünk. Amint elmondta kedden – amikor a helyszínen jártunk – kezdték el szüretelni azt a termést, ami a 2001-ben történt vállalkozásindítás óta a leggyengébbnek nevezhető. Az állandó esőzések miatt nem lehetett az ápolási, a kezelési munkálatokat a szükséges szinten és gyakorisággal elvégezni. Hiába próbálkoztak permetezni, nem minden szőlőfajta termését lehetett megmenteni. Példának okáért, a Magyarádi mustos jól néz ki, sőt a fekete szőlők sem olyan kényesek, mint a muskotály, a királyleány vagy az olaszrizling, amelyek alaposan károsultak. Az idei termés tehát mennyiségileg, minőségileg egyaránt károsult.A tavaly előállított mintegy 600 ezer liter borból a gazdasági világválság által okozott vásárlóerő csökkenése miatt nem sikerült egészében értékesíteni, abból még a pincékben található közel 180 ezer liter azzal együtt, hogy a pankotai borok megtalálhatók a legtöbb szupermarket polcain. A hazai piac beszűkülése miatt külföldi vásárlók után kellett nézniük, ezért sikeresnek mondható szerződéseket kötöttek holland, illetve lengyel borkereskedőkkel. Közülük a holland kizárólag minőségi, míg a lengyelek a minőségi vörös borok mellett palackozott asztali borokat is vásárolnak. Mivel idén gyengén termett a 43 hektárnyi saját föld, megpróbálnak szőlőt vásárolni a magántermelőktől, a minőség függvényében 0,60-1,50 lej kilónkénti áron. A termőterület bővítése céljából keresnek olyan, a mezőgazdasági nyilvántartóba szőlőföldként iktatott területeket, amelyeken újratelepítést szeretnének végrehajtani. Mivel nagyüzemi módszerekkel dolgoznak, csakis összefüggő, nagyobb területeket kívánnak vásárolni. Jelenleg egy ternovai szőlőföld tulajdonosával folytatnak tárgyalásokat 19 hektár megvásárolására. A betelepített régi szőlőnek hektárjáért 6-7 ezer eurót kérnek, csakhogy azok annyira elöregedtek, hogy a helyükbe amúgy is újat kellene ültetni, ezért inkább az olcsóbb megoldást, a szőlősként nyilvántartott parlagföldeket keresik. A gazdasági helyzet romlása, illetve az eladások stagnálása miatt idén nem fejleszthettek.Nem csak a bevételek visszaesése, a vállalkozói bölcsesség is a befektetésekkel történő kivárásra ösztönzik. Ha a fokozott erőfeszítések dacára a piacon csak ennyi eredményt tudnak elérni, nem tűnik ésszerűnek a további befektetés. A helyzetet súlyosbítja a borkultúra hiánya, minek következtében a romániai polgár előszeretettel választ mindenféle, olcsó, idegen borfajtát, a hazai, az ismert kárára.Új borpolitikaAz olcsó külföldi borokkal szemben ugyancsak olcsó hazai borpolitikával próbáltak fellépni. Októbertől azonban változtatni kívánnak, 15%-kal emelik meg a pankotai boroknak az árát. Mert az üzemanyag, az energiahordozók drágulását, az amúgy is költséges üveg-, dugó-, kartondoboz, illetve címkeár közel 2,50 lejnyi összköltségét valamiképpen ellensúlyozni kell. Mivel Prózsa István szívéhez legközelebb a Magyarádi mustos áll – ami 10 hektáron terem náluk, de szeretné újra elterjeszteni a pankotai dombokon is –, örömmel tapasztalta, hogy e szőlőfajta jobban ellenállt az időjárási viszonyoknak. A jó terméshez már csak egy hosszú, száraz őszre lenne szükség, ellenkező esetben a bővebb termés gyenge minőségű bort adhat. A Magyarádi mustoshoz nagy reményeket fűz, ezért az ország belsejében történő megismertetése érdekében sokat dolgozik, aminek az utóbbi három évben már az eredményei is megmutatkoznak. A nagyobb üzletláncokban promóciós kedvezményekkel próbálják minél inkább ismertté tenni Arad-hegyalja egyik sajátosságát, a Magyarádi mustost.A szőlő szeretete a legfontosabbGyorokon Bojtos Gábor a fémforgácsoló és famegmunkáló műhelyének a működtetése mellett közel 3 hektár szőlőföldet is megművel. Amint beszélgetésünk elején röviden összegezte, mások 3 hektár szőlő hasznából megélnek, miközben maguk a rengeteg munka ellenére is csak kínlódnak. Eddig a két fia is segített, csakhogy közülük egyik Angliában, a másik Írországban próbálja megkeresni azt a kenyeret, amit itthon nem lehetett. A kisebbiknek annyira kedvét szegték a szülőhazájában eluralkodott viszonyok, hogy végleg Nyugaton kíván letelepedni.A rövid kitérőt követően a szőlőtermesztéssel folytatjuk: 8 évvel ezelőtt, amikor a visszakapott szőlőföldjeiket az emberek árusítani kezdték, a feleségével egyetértésben – apósa ellenzése dacára – megvásárolták a kertlábuk végében lévő közel 3 hektárnyi cabernet savignon fajtával beültetett területet. Az ültetvény viszont 45 éves volt, 5-6 méter hosszú vén indákkal, amelyeket le kellett vágni tövig, hogy új hajtásokat növeszthessenek. Meg is tették, 8-10 traktor utánfutó szőlőinda gyűlt össze, s miután a meddő vénektől megszabadult a terület, 45-50%-a maradt termő. Az ültetvényt tehát fel kellett újítani. Idén egy fél hektárnyi területen újratelepítéssel merlot fajtát telepítettek, méghozzá EU-támogatással. Ami olyannyira bonyolult volt, hogy “megér egy misét”. Vagyis, egy ismerősnek a közreműködésével Gábor elkészítette a pályázatot, amit az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon jóváhagytak. Igen ám, csakhogy az újratelepítéshez a pályázónak rendelkeznie kellett a szükséges anyagiakkal. Fogadott hát néhány napszámost a területnek az elöregedett szőlőtövektől történő kitakarítására. Azok dolgozgattak is, mígnem az italtól elpuhultak, ezért a munkát maga folytatta a feleségével. Végül is előkészítették a talajt az újratelepítéshez, az osztrák vállalkozó elültette a kiváló minőségű fiatal töveket. Meg kell hagyni, az osztrák olyan profimód dolgozott, hogy a 2500 új tőből talán 3 nem fogant meg. A közel 9 ezer euró saját befektetésnek a kifizetését az APIA két részletben végezte. Első alkalommal a tövek elültetése, másodszor a betonoszlopok telepítése, illetve a tartódrótok rögzítése, vagyis a munka átvétele után néhány hónappal.Támogatás hiányában a Bor útja csak választási propagandaBojtos Gábor szerint a legfontosabb tanulság: aki nem dolgozza kérgesre a tenyerét, nem töri kérgesre az agyát, az ne kezdjen pályázni, mert ráfázik. Példának okáért, a maga által gyártott rázógéppel a betonoszlopokat itthon készítette el, méghozzá olcsóbban, mint az osztrák. Annak a betonoszlopai 6,50 euróba, míg a sorvégi rögzítők 10 euróba kerülnek, miközben a maga oszlopai nem kerülnek többe 4,50-5 eurónál. Figyelembe véve, hogy a fél hektár újratelepítéséhez 450 betonoszlopra volt szüksége, a munkájával sok pénzt megtakarított. Az angoltudása segítségével elbeszélgetett az osztrákkal, aki a romániai szőlőtermesztők támogatottsága felől érdeklődött. Amikor megtudta, hogy tavaly a közel 3 hektár szőlőre 500 lej támogatást kapott, míg idén semmit, csak szörnyűlködött, hiszen Ausztriában a szőlőnek hektárja után, a termesztési régió függvényében, évente 500-600 euró támogatást kapnak az ottani szőlősgazdák. Ha viszont a román kormány így áll a szőlősgazdák támogatásához, a Bor útjának a kiépítése csupán választási propaganda.Ami a nem telepített részen idén termett szőlőt illeti, arról semmi jót nem lehet elmondani. Maga ugyanis csak biopermetszereket, vagyis bordói lét és ként használ, amelyek drágábbak a hagyományos vegyszereknél. Idén a sok eső miatt sokkal gyakrabban, 12-14-szer kellett volna permetezni, csakhogy nem lehetett az állandóan csorgó eső miatt.A gyenge termés ellenére bizakodásBojtos Gábor abban reménykedik, hogy a szülőföldjéhez jobban kötődő nagyobb fia hazatér, tovább segít neki a munkában, a szőlőtermesztésben is. Amit maga is könyvekből tanult meg, de nem is akárhogyan, hiszen 8 évvel ezelőtt, amikor Gyorokon első ízben szerveztek borversenyt, dr. Csávossy György, miután többször megkóstolta a borát, kijelentette: ez egy rendkívüli bor, hogy csináltad, milyen borászati képesítésed van?– Semmilyen, hiszen üzemmérnök vagyok – válaszolta –, de a szakkönyvekből tudom, hogyan kell termeszteni, kezelni a szőlőt, helyesen elkészíteni a bort. Erre dr. Csávossy azzal biztatta: ha ebből a kiváló minőségű borból évente 2000-3000 üveggel palackozni tud, megélhet belőle. E dicséret és biztatás adta neki a legnagyobb lendületet a további szőlőtermesztéshez. 15-20 szakkönyvet elolvasott, elvégezte az EU szakképző kurzust is. Szerinte a szőlőtermesztéshez nem kell sok pénz, elég a szorgalom, de legfontosabb a szőlő szeretete. Ebben addig jutott, hogy tölgyfából maga készíti a hordókat is. A dolog úgy történt, hogy a magyarországi rokonokat megkérte, szerezzenek neki egy kádár szakkönyvet. Aminek a fénymásolata 2 hónap múlva meg is érkezett. Elvégezte a szükséges számításokat, elbeszélgetett egy öreg kádárral, majd hozzálátott a boroshordó készítéséhez. Azóta saját használatra, illetve a barátai részére is maga készíti a hordókat. A meglévő, kiöregedett szőlőjét is szeretné felújítani, ugyancsak EU-támogatással 1 hektárra cabernet savignont, 1 hektárra pinot noire fajtát szeretne telepíteni. Mert Csávossy tanár úr szerint a szőlő nagyon hasonlít az emberhez, hiszen annak is van gyerekkora, tinédzser kora, termőkora, illetve öregkora. Tehát az egészségesen gondozott szőlő 80-100 évet is elélhet. Bojtos Gábor nagy élvezettel mutatta meg a hangulatos pincéje falán ígéretesen fejlődő szürkepenészt, ami elengedhetetlenül szükséges a bor érlelődéséhez. Minden szavából a szőlő jövője, annak a féltése miatti aggodalom csengett ki, ami egy vérbeli, a szőlejét szerető, azért bármilyen áldozatra kész gazda meghatóan természetes megnyilvánulása.Többlet ráfordítással termett, de…Gyorokon Páll Jánosnál, a Minorita Rendház pincemesterénél is érdeklődtünk az idei termés felől. Amint elmondta, a sok csapadék miatt a gombás megbetegedések nagyon eluralkodtak a szőlőn. Vannak olyan parcellák, amelyeket nem művelnek meg, ezért a gombaspórák átterjednek a megművelt szőlőkre is. Idén legkevesebb 13-szor permetezett, ami igen költségessé tette a termesztést. A termés egy része már a polenizáláskor elveszett, amikor szinte két hétig esett az eső, az lemosta a porzót, ezért alacsony szintűre sikerült a megtermékenyítés. A fürtökön kifejlődött szőlőszemek száma szinte a felére csökkent. Mindezeken túlmenően, a további esőzések során történt gombás megbetegedések is károsították a termést, noha a rendszeres permetezés jóvoltából a beporzás után fejlődő kevesebb szemnek csupán a 10%-a ment tönkre. A beköszöntött ősz sem hozott sok jót a termésnek, hiszen a korán beállt hűvös miatt alacsony a cukortartalom. A vörös szőlőfajták talán jobban el tudták viselni a szélsőséges időjárást, csakhogy a présház körül lévő 0,7 hektárnyi ültetvény muskotály, rizling és királyleányka, fehér szőlőkből áll. Az is hátráltató tényező, hogy a présház és környéke völgyben található, ahol egész nyáron magasabb volt a páratartalom. A sok permetezés, a többlet ráfordítás jóvoltából, a körülményekhez viszonyítva, elfogadható mennyiségű szőlő termett, a cukorszintre azonban Páll János is kíváncsi. A muskotálynak a szüretelését, rövid ünnepséggel egybekötve, szerdán kezdték el a minorita atyákkal közösen. A szőlőt a helyszínen préselik az újonnan vásárolt válogató segítségével, a mustot azonban Aradra szállítják, ahol a bor érlelése ugyancsak Páll Jánosnak a feladata. Mint minden évben, Páll János idén is vásárolt magának burgundi, illetve pinot noire borszőlőt 1,80-2 lejért kilóját, mert egy vérbeli pincemester nem tud meglenni saját szőlő, illetve bor nélkül.Közbeszólt a természetDr. Balla Géza nemzetközi tekintélyű borász, a Wine Princess Kft. tulajdonosa már elöljáróban megjegyezte: sok mindent, de kevés jót lehet elmondani az idei évről. Mert a 2000-es, a 2003-as, a 2006-os, a 2008-as, illetve a 2009-es fantasztikus évjáratok után a szőlészek, borászok azt szeretnék, ha minden év ilyen lenne. Vannak azonban olyan évek is, amikor a természet közbeszól. Nos, a természet idén is ezt tette. A virágzás ideje utáni időszakban akkor esett, amikor a szőlőnek nem kellett volna, ráadásul óriási mennyiségben zúdult alá. A virágzás utáni kötések idején, illetve a szőlőfejlődés fázisában, amikor hetente kellett volna permetezni, az eső miatt azonban nehezen lehetett gépekkel a terepre menni. Idén, aki nem mérnöki hozzáállással, alapos szakértelemmel állt a szőlőtermesztéshez, annak nem termett. Komoly szaktudást igényelt a védekezés, mivel nem lehetett a megszokott eljárást alkalmazni, s ezúttal komoly szaktudással kellett megválogatni a permetező anyagokat is. Bátran jelentette ki: az egész borvidéken az átlagos évi termésnek a 30-35%-ánál jelenleg nincs több szőlő. Vagyis átlagosan 65-70%-kal kevesebb termett idén.Drágábban, de jó minőséget, mennyiségetA maga 62 hektárján nagyon szépek a szőlők, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. Nekik pontosan annyi termett, amennyit elvártak a szőleiktől, amelyekről évente nem akarnak hektáronként 50-60 mázsánál többet szüretelni, de az eredmény 50%-kal nagyobb anyagi és szakmai ráfordítást igényelt. A kadarkát immár kétszer ritkították: egy részét leszedték rozénak, hogy a megmaradó termés jobban beérjen. Egyetlen gond van vele: az őszi aszúsodáshoz szükséges szép idő. Eddig nagyon elégedett a cabertnet savignon, a kékfrankos termésével, remek színezőanyagaik vannak, tehát egy jó évjárat elé néznek, de az átlagosnál sokkal nagyobb ráfordítás árán.  Ha egy átlag évben permeteztek nyolcszor, idén tizenegyszer kellett e munkát elvégezniük. Nem is akármiylen feltételek között: a betegségek terjedése úgy gátolható meg, ha az eső elállta után azonnal permeteznek. A sáros terepen azonban a permetező traktor elakadt, azt lánctalpas traktorral kellett vontatni. Aki e momentumot elszalasztotta, elveszíthette a termést. Ez az év mindenképp megmutatta: aki szőlészkedni akar, fel kell kötnie a gatyáját, kiváltképp, ha nagyobb területen kíván gazdálkodni. Egy hektárra óriási összegeket kell költeni, ezért nem mindegy, mennyit szüretel róla. Arad-hegyalján nagyon sok olyan szőlősgazdát ismer, aki nem tartja érdemesnek pénzt költeni a szüretelésre.Minőségi bort nehezebb eladniAmikor a tavalyi termés értékesítése felől érdeklődtem, kijelentette: soha nem forgalmazzák az előző évi termést. A 2008., illetve a 2009. év borai még hordóban állnak. Az értékesítés nem zökkenőmentes, mivel nem a könnyebben eladható, alacsony kategóriát képviselik sem minőségben, sem értékben, hanem a közepes vagy magas minőségi és árkategóriákat. Amelyeknek az értékesítésére a gazdasági válság rányomja a bélyegét. Ugyanakkor óriási mennyiségű bort hoznak be a világ minden tájáról, ráadásul olyan áron kerülnek a kereskedelembe, hogy az üveg, a dugó, illetve a címke összértéke többe kerül, tehát semmi közük a szőlőhöz. Azt is tudni kell viszont, hogy a minőségi borászok nem csak Arad-hegyalján, hanem Erdélyben, sőt Magyarországon is ki vannak szolgáltatva az olcsó bordömping kedvezőtlen hatásainak, mivel az EU-rendelkezések is engedélyezik e boroknak a behozatalát. Export-téren nyomulnak előre, noha nem tudnak milliószámra piacra dobni a termékeikből. Nem is ez a céljuk, hanem inkább vinotékákban, éttermekben próbálják értékesíteni, kisebb szállodaláncokkal dolgoznak. Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Angliában, Németországban is, legtöbbet azonban Magyarországon értékesítenek a boraikból. Ugyanakkor a Honkongban és Kínában megszervezendő borkiállításokon is jelen kívánnak lenni, lévén, hogy a kormány éppen az EU-n kívüli részvételt támogatja. Balla tisztában van Kína gazdasági, nagyhatalmi törekvéseivel, de azzal is, hogy ott egyre több minőségi bort fogyasztanak, ami a borkultúra kifejlődését vetíti előre. A romániai bortermelők viszont óriási hátrányból próbálnak betörni a kínai piacra, ahol a francia borászok hatalmas kormánytámogatással, immár óriási borkészleteket halmoztak fel, amiből egyre többet forgalmaznak.Újratelepíteni a hagyományos fajtákatAmi a hazai támogatásokat illet, az EU részéről van egy bizonyos rekonverziós támogatás, ami a kiöregedett szőlők újratelepítését célozza. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Közép-Európával együtt Románia bukófélben lévő szőlőterületeit újra lehessen telepíteni. A szőlőállományban minőségi és szerkezeti fajtaváltás van folyamatban, melynek során az engedéllyel kivágott szőlők újratelepítését támogatják, de csakis a vidék éghajlatviszonyainak megfelelő, ellenőrzött minőségű fajtákkal. Éppen Arad-hegyalján, az állami gazdaság idejében létezett Közép-Európa legnagyobb szőlőiskolája, ami a rendszerváltás óta eltűnt. Ez komoly hátrány az itteni szőlőtermesztőknek, akiknek az ültető anyagot osztrák, olasz, német vagy magyar szőlőiskolákból kell beszerezniük. A talaj-előkészítést, illetve az ültetést is a beszállító végzi. A Wine Princess is évente 10 hektáron végez újratelepítést, Balla Géza azt szeretné, ha a program végére, 2013-ra 50 hektár új ültetvénye lenne. A meglévő területeiből pozitív szelekciót végez, és a begyűjtött szőlővenyigéket elküldi beoltásra egy osztrák szőlőiskolához. Ezáltal az eredeti klónokkal rendelkező ültetvény kerül vissza Arad-hegyaljára. Maga mindenképp a ménesi borfajtákat kívánja újratelepíteni, az elmúlt két évben összesen 10 hektár kadarkát ültetett, ami egy óriási rizikó is, mivel a kadarka igen érzékeny fajta. Vállalja a rizikót, mivel tudja, hogy a Ménesi kadarka tette híressé e borvidéket több száz évvel ezelőtt, de a mustos fehér és a királyleányka újratelepítését is támogatja. Szíve szerint csak ezeket termesztené, de meg kell élni, ezért az olyan világfajtákat, mint a pinot noire, a cabernet savignon, a merlot vagy a kékfrankos borok termelése is szükséges. Jelenleg 340 ezer liter ömlesztett és 100 ezer palack bor vár vevőre az idei termésen kívül. Tárolási gondjai nincsenek, mert a pincészetnek a közelmúltban megvalósított felújításakor a szükséges tárolási feltételeket is biztosították.Idén nem, de tavaly és azelőtt komoly fejlesztést hajtottak végre a fehér-, illetve a vörösbor előállítási technológiájában világszínvonalon van a számítógéppel vezérelt erjesztő berendezés, amelyikben 8, egyenként 10 ezer literes inoxtartály a vörös-, további 5 hasonló méretű a fehérbor és a rozé erjesztésének minden fázisát nyomon követi, de 6, egyenként 5 ezer literes, hagyományos tartályban erjednek a fehérborok.A világszínvonalú technikát Bordeauxban látta egy borvásáron, ahol a tartályokat kívül-belül levideózta, egy magyarországi barátja a francia árakhoz viszonyítva féláron, de így is hatalmas befektetéssel elkészítette számára. Balla Gézánál tehát a legkritikusabb évben is termett megfelelő mennyiségű és minőségű szőlő, amit világszínvonalú technológiával erjesztenek borrá, már csak fizetőképes borivók szükségesek.