Akik nem látnak, lássanak!

„Hiszek Uram”.  És leborulva imádta Őt. (János ev. 9, 38.)

Napjainkban a híradások tömege bőven zúdítja ránk a rossz hírek sokaságát, a szélsőséges időjárás okozta tragédiákat, az orosz–ukrán háború borzalmait, de bőven hallunk a napi gyilkosságokról, a bevándorlók erőszakos fellépéseiről stb. Végtelen döbbenettel lehet viszont hallani arról is, hogy a mélységes korrupcióba süllyedt brüsszeli vezetők „megússzák” az igazi számonkérést. Különböző „jogi trükkök” segítségével, továbbra is a brüsszeli bársonyszékekben ülnek, és egymás kezét fogva folytatják minősíthetetlen munkájukat. Azt nyilván tudjuk, hogy a gonosz hatalmasság, a Sátán diktálta terveket valósítják meg. Jézus Krisztus egy alkalommal a zsidó vezetők ellenszegülése kapcsán el is mondta, hogy gonosz vezetőjük, a Sátán, milyen jellemvonásokkal rendelkezik: „Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug és a hazugság atyja.” (János ev. 8, 44.) Szomorúan tapasztaljuk, hogy napjaink eseményei egyértelműen a végidők borzalmait zúdítják az emberi világra, és ami még szomorúbb, az emberek jelentős részét Sátán megvakítja, és nem látják, ha ebben az állapotban lépnek át a túlsó partra, részük az örök kárhozat lesz. Sajnos, az EU-s vezetők dicstelen közreműködése tette lehetővé, hogy az alapokmányból kimaradjon a keresztény gyökerekre való hivatkozás. A brit külügyminisztérium felkérésére, 2019-ben végzett kutatás megállapítása szerint: „A kereszténység a legveszélyeztetettebb vallási felekezet, amelynek tagjait a Közel-Keleten már-már az eltűnés veszélye is fenyegeti.” A német evangélikus egyház a keresztényeket a világ leginkább üldözött vallási közösségének tekinti, mivel az iszlám világban megnőtt a fundamentalisták befolyása. Jézus világosan szólt tanítványainak a vallási eltévelyedésekről, ami később szükségessé tette a reformációt is: „Ha engemet üldöztek, benneteket is üldözni fognak.”

Kedves nemzettársaim! Jézus Krisztus az Atya lángoló szeretetével teljes egyetértésben jött e földre, halandó testet öltött magára, hogy le tudja fizetni helyettünk a bűneinkre kimondott halálos ítéletet. Megmentő, megváltói szeretetéről Jézus világosan beszélt kortársai előtt, de ugyanakkor, a Sátán uralta ellenzék előtt sem hallgatta el, hogy Ő az Atya küldötte. Szavait csodáinak sokaságával támasztotta alá, hogy minél több ember előtt hitelessé tegye küldetését, és aki hitet nyer ezek alapján, az elkéri a kegyelmet az Atyától. Jézus isteni hatalma számára semmilyen betegség meggyógyítása nem jelentett akadályt. Jelen alkalommal egy csodálatos gyógyításra emlékezünk, ami egy szombat napon történt, amikor egy vakon született koldusnak adta vissza a látását. Egy kevés sarat tett a vak szemére, majd azt kérte, hogy mosakodjon meg a Siloám tavában. Az Ige leírása fontosnak tartja megjegyezni, hogy a Siloám szó „küldöttet” jelent. A mosakodás után, nyomban megjött a látása. Az ismerős, szomszédban lakókban erős kétségek merültek fel: vajon, valóban a korábbi vak koldust látjuk meggyógyultan, vagy csak hasonmása? Kétkedően hangzó szavaikra válaszként a meggyógyult elmondta nekik az egész gyógyulás történetét, majd határozottan állította, hogy az ember, akit Jézusnak hívnak tette vele ezt a nagy csodát. Ő vakon született, sohasem látott, most pedig boldogan szemlélheti környezetét, élvezi a látás örömét. A csodálatos gyógyulás még a farizeusokban is döbbenetet váltott ki. Voltak, akik a gyógyítás kapcsán Jézust a „szombat megrontásával” vádolták, mások elismerték, hogy „bűnös ember” ilyen csodát nem tehet. Erőteljes faggatás következett. Miután a meggyógyult elmondta újra gyógyulásának a történetét, egy csodálatos vallomással fejezte be szavait: „Ha Ő nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni”.

Drága magyar testvéreim! Miután a meggyógyult vak határozottan bizonyságot tett hitéről, a farizeusok kiközösítették. Meg voltak győződve arról, hogy ők jól látják a történteket, hiszen Jézussal, mint fizikai személlyel már többször találkoztak. Csendes, alázatos személynek ismerték. A csodák ellenére sem akarták tudomásul venni, hogy Ő az Istentől küldött Messiás, aki vállalja a mi bűneinkre kimondott halálos áldozatot. Napjaink szomorú valósága, hogy egyre nő a hitetlen emberek száma. Templomok ürülnek ki, mert a Sátán, tudván, hogy kevés ideje van hátra, és az ítélet számára már elkerülhetetlen, egyre több embert szeretne magával rántani a kárhozat tüzébe. Ennek elkerülésére szükségszerű imában elkérni Istentől az „igazi látás” csodáját, hogy a magyar emberek is „lássák”, hogy nincs e földön teljesen bűn nélküli ember, és kérjék el a kegyelmet, mielőtt eljönne a végső számadás! Csak így zenghetjük boldogan már itt e földön: „Égi trombiták, ha zengnek, és a földi lét lejár, mert a fényes hajnal már elérkezett, majd ha Isten népe Krisztus hívó szózatára vár, vére érdemében én is ott leszek!”

Bátkai Sándor