Boldog Gizella, a magyar családanya mintaképe

Vasárnap, a Szent Gizella nevére felszentelt arad-gáji katolikus templomban 12 órakor a 8 pap és egyházi méltóság közreműködésével megtartott templombúcsúi szentmisén ft. Bajnai István kanonok, battonyai plébános szentbeszédében kiemelte: az egyház 2000 éves történelme, illetve az 1000 éves magyar történelem sok olyan szentet adott, akik nekünk, halandóknak közbenjáróink, segítőink. 

Végigjárva a földi élet keresztútjait, ők példát mutattak nekünk a segítségnyújtásban, az állhatatosságban, Isten szolgálatában. A magyar egyház történetének kiemelkedő alakja az arad-gáji templom védőszentje, Boldog Gizella királyné, aki férjével, szent királyunkkal, Istvánnal, és egyetlen, felnőtt kort megért gyermekükkel, Imre herceggel segítenek, értünk közbenjárnak Istennél. Az ősi mondás szerint minden sikeres férfi mellett egy nagyon jó, segítőkész asszony áll, aki a háttérből nem dirigálja, hanem biztosítja számára azokat a nyugodt feltételeket, amelyekkel el tudja látni a hivatásával járó feladatokat. 1979-ben, amikor a Magyar Püspöki Kar Rómában járt, a közelmúltan boldoggá avatott II. János-Pál pápa Szent István király és Boldog Gizella példájából kiindulva három pontban fogalmazta meg a magyarokhoz intézett üzenetét: a keresztény hithez való ragaszkodás, az egyház iránti feltétlen hűség, valamint a nemzet iránti szeretet. E három, maradandó érték minden krisztuskövető magyar embernek útmutatás lehet. A Magyar Püspöki Kar a 2011. évet a Családok évének szánta, ezért Gizella ünnepe a családoké is. Mert életünkben István király, Gizella királyné és Imre herceg az első szent családot mintázták meg, életük során a gyakorlatban is megmutatták azokat az értékeket, amelyek nélkülözhetetlen elemei a családok együtt maradásának, összetartásának. Kell, hogy legyen egy olyan tiszta, időálló, értékes alap, amihez az emberek minduntalan visszatérhetnek példáért. A magyar történelemben Szent István és Boldog Gizella élete a maradandó példamutatás mintaképe az élhető, reálisan megfogható emberi életben.

A szentmise végén ft. Sándor Tivadar plébános köszönetet mondott ft. Bajnai István kanonoknak a prédikációért. Anyák napja lévén szeretettel köszöntött minden jelen lévő édesanyát és nagymamát. Megköszönte msgr. Jakab Gábor kolozsvári prelátusnak, amiért eljött, hogy bemutassa A királyné című, Szent Gizella életéről szóló vaskos kötetet, megköszönte a szolgálatot a paptestvéreknek. Azt szeretnék, ha a szentmisén imacsoportok alakulnának, hogy közösen imádkozva Boldog Gizella szentté avatásáért, imával ostromolják az eget, hogy Szent Gizella legyen a magyar családanyáknak a példaképe. Virágcsokorral kedveskedett, illetve megköszönte dr. Faltin Erzsébet mezőhegyesi polgármesternek a vaskos kötet megírásában, összeállításában kifejtett munkáját, amivel az ismeretlenségből előhozta Gizella királyné életét. Ugyanakkor megköszönte a jelen lévő Bognár Levente alpolgármesternek a templom előtti, a két templom között lévő Szent Gizella tér elrendezésében kifejtett munkáját, amelynek eredményeként Arad külvárosai közül jelenleg Gájnak van a legszebb kijárata. Köszöntötte az anyaország számos településéről érkezett vendégeket, akiket a Caritas Házba ebédre hívott.

A továbbiakban msgr. Jakab Gábor, majd maga a szerző, dr. Faltin Erzsébet vázolta a 836 oldalas, 6 fejezetben megírt monumentális munkát, amelyikben értékes, az átlagember számára ismeretlen történelmi eseményeket is felidéz a bajor születésű, de teljesen magyarrá lett, a férje, István halála után a passaui kolostorban a Magyar Gizella nővér megkülönböztető nevet vállalt Boldog Gizella életéről. A szertartás végén a szerző a sekrestyében dedikálta monumentális művét, amit, hamar elkapkodtak.