Fennkölt élmény részesei lehettünk

Nem véletlenül vonz oly sok embert húsvétkor a feltámadási szertartás, amelyik megrázó erővel képes átéltetni a résztvevőkkel a feltámadás, az újjászületés misztériumát. 

Hasonlóképpen történt nagyszombaton este is, amikor kisebb-nagyobb pompával, de minden katolikus templomban, sok hívő kísérte figyelemmel a pap által megtartott tűz- és vízszentelési, majd a feltámadási szertartást, aminek a varázslatos pillanatát a gyertyafényben álló templomokban a villanyfény hirtelen kigyulladása szolgáltatta, amit az „Alleluja…” kezdetű egyházi énekkel üdvözöltek a hívek. A feltámadási körmenet, ha lehet, tovább fokozta az újjászületés örömét, amelyik az égő gyertyákkal vonuló hívekről átragadt az egész városra. Minden járókelő, ablakon kileselkedő, erkélyről integető ember szívében továbbadta a lángot, a feltámadott élet szimbólumát. Talán a bársonyosan simogató tavaszi est, de leginkább a csodavárásnak a bűvölete gyűjtött egybe az idei feltámadási szertartásra minden eddiginél több embert az arad-belvárosi katolikus templomba is. Ahonnan a harangok zúgása közepette, a Feltámadott Krisztus bronzszobrával és a hatalmas, égő gyertyával az élen haladók után az ugyancsak égő gyertyákat, égő fáklyákat hordozó, két sorban vonuló 20-22 fehérruhás fiatal után, az egyháztanácsosok által tartott baldachin alatt az Oltáriszentséget a minorita atyák egymást váltva hordozták. Utánuk vonult Kolozsi Szilárd vezetésével a magyarul és románul éneklő templomkórus, majd a hívek véget nem érő sora következett. A körmenet eleje a Szentháromság-szobor megkerülésével már a két villamosmegálló közötti gyalogátjárónál járt, amikor a kívül-belül fényárban úszó templomból kivonuló tömeg ritkulni kezdett. Matekovits Mihállyal az élen, a körmenet a városháza térről visszakanyarodott, majd a templom elé érve, a lépcsők tetejéről Piusz atya a térdelő tömeg fölött az Oltáriszentséget a négy égtáj felé felmutatva, megáldotta a várost, amelyiknek a vezetőségét Bognár Levente alpolgármester képviselte. Ezt követően bevonultak a templomba, folytatni a feltámadási örömünnepet.

Eközben a közlekedésrendészek tették a dolgukat, a körmenet előtt leállították a járműforgalmat. Igaz, arra már nem terjedt ki a figyelmük, hogy a templom előtti autóparkolót szabaddá tették volna a ki- és bevonulók számára. Mint hagyományosan, ezúttal is az ott parkoló autók között kellett átpréselnie magát a hatalmas tömegnek.

Maradandó élmény volt az idei fennkölt szertartáson részt venni, ahol körbehordozhattuk a feltámadott élet szimbólumát, a gyertyafényt a magunk, illetve azon szeretteinknek a nevében is, akik valamilyen oknál fogva már nem lehettek ott, vagy otthon maradtak. A fennkölt hangulatot tovább fokozta a húsvétvasárnap délelőtti plébániai nagymise, ahol a templomot zsúfolásig megtöltő hívek nemzeti imánkat együtt énekelték. Akik eljöhettek volna, fel sem tudják fogni, miről maradtak le.