Hatvanegy fiatalt bérmáltak meg Pécskán

Vasárnap 10 órától a pécskai római katolikus templomban megtartott bérmálkozó szentmisére történt ünnepélyes bevonulás után ft. Czeglédi Ferenc esperes-plébános köszöntötte exc. Pál József Csaba megyés püspököt. „A mai nap különleges számunkra, a Szentlélek eljövetelének a napja azon testvéreink számára, akik két éven keresztül felkészültek erre a különleges ünnepre. Ön, a mai napi látogatásával a Szentlelket hozza el nekünk, aki megerősíti mindazokat, akik részesülnek benne. Kérjük, hogy imádkozzon közösségünkért, a fiataljainkért, mindazokért, akik már megkapták, vagy meg fogják kapni a Szentlelket! Kívánom, hogy érezze jól magát közösségünkben, és megígérjük, hogy mi is imádkozunk önért ebben a szentmisében, de utána is, életünk minden pillanatában a főpásztorunkért, mert ahol a főpásztor jelen van, ott van Krisztus is. Biztos vagyok abban, hogy ma a főpásztor által Jézus is meglátogat minket. Köszönjük, amiért együtt van velünk!”

Az egyháztanács és a bérmálkozók köszöntői

Az egyháztanács nevében Mester Erika egy csokor virággal kedveskedett a főpásztornak, kifejtve: „A mai nap különleges számunkra. Nemcsak azért, mert meglátogatott minket, hanem azért is mert 57 gyermeknek és 4 felnőttnek szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. Hálával tartozunk a Jóistennek, amiért ilyen sok bérmálkozónk van! A Szentlélek ajándékai, amelyeket most kiszolgáltat a bérmálkozóknak, nem csupán az ők, hanem az egész egyházközség javára válnak.”

A bérmálkozók nevében Balta-Tajcs Hanna adott át egy-egy csokor virágot a főpásztornak, mondván: „Kedves püspök úr, a szívemben örömmel köszöntöm. Buzgón, tiszta szívvel és hálával készültünk a mai napra, mert a hit felbecsülhetetlen drága kincs, a bérmálás olyan szentség, amelyben a megkeresztelt fiatal megkapja a Szentlélek ajándékait. Erőt és küldetést kap, hogy Krisztus élő tanúja legyen az egyházban és a világban. Jól emlékszem, amikor ön a legutóbbi bérmálkozáson, 2021. július 11-én nálunk járt, nagy figyelemmel hallgattam a püspök atya szentbeszédét, ezért nagy igyekezettel készültem, és mindent megtettem, hogy jó és alkalmas legyek a Szentlélek fogadására. Nemcsak magam, hanem minden bérmálkozó hasonlóképpen érez, ezért nagy szeretettel és odafigyeléssel készültünk e fontos, Istennel a sírig tartó kapcsolatra. A bérmálásban részesülők elkötelezik magukat az egyházi közösségben való életre. Kedves Püspök atya, a lélek mindig valami szépet terem és befogad. Ígérjük, hogy boldogan és örömmel azt a világot építjük, szépítjük, amit Isten teremtett számunkra”. 

Főpásztori szentbeszéd

„Arról beszéltetek, ami nekem is nagyon a szívem közepén van – kezdte beszédét exc. Pál József Csaba megyés püspök –, köszönöm a szép szavakat, de azt is köszönöm, hogy tapasztalom: ebben az egyházközségben van egy belső növekedés. Amikor a plébániára megérkeztünk, nem egy szál ember, hanem egy egész közösség fogadott minket. Látszik, hogy hangyabolyként együtt dolgoznak, lelkesítik a fiatalokat és a gyermekeket, az egész közösséget. Ennek a megtapasztalása jólesett nekem. Erika testvérünk azt mondta: egy nagy közösséget nehéz összetartani. Ez így van, és amikor Mózes arra panaszkodott, hogy nehéz a közösséget összetartani, az apósa Jetro azt válaszolta: Mózes, nem jól csinálod, mert te mindenkit össze akarsz tartani. Sokkal jobb, ha felosztod őket ötvenfős csoportokra, amelyeknek az élére kinevezel egy vezetőt. Te csak a nagy ügyekkel foglalkozz, miközben a jelzett vezetők a többivel! A Szentírás szerint, Mózes hallgatott az apósa szavára, ezért a népét sikerült közösségként összetartani. Ebben a nagy egyházközségben is különféle csoportok léteznek, közösséget képeznek, és egymással harmóniában vannak. Egy közösség most éppen a bérmálkozók csoportja és a bérmaszüleik, de az énekkar, a hitoktatók, a Rózsafüzér Társulat tagjai, a bibliakör és sok más csoport, amelyeknek a tagjai, szerintem élően járulnak hozzá, hogy a pécskai igazi, a közösségek közössége legyen. Mindannyian ezt kérjük a Szentlélektől!”

Bérmálás

Miután a főpásztor a magyarul elmondottakat románul is megismételte, a jelen lévő lelkészek az Apostolok cselekedeteiből olvastak fel két nyelven, az evangéliumot Szent János könyvéből ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános olvasta fel.

Ezt követően ft. Czeglédi Ferenc esperes-plébános a főpásztor elé járult, felkérve őt.

„– Főtisztelendő püspök úr! Az itt egybegyűlt bérmálkozók kérik, hogy őket a bérmálás szentségében részesítse!

– Tanúskodik-e arról plébános úr, hogy a bérmálandók megfelelően felkészültek és méltók a szentség felvételére?

– A bérmálkozók megfelelő hitoktatásban részesültek, és a szentgyónás és szentáldozás által készültek fel a bérmálás szentségének a felvételére, ezért hisszük, hogy méltók a Szentlélek felvételére és Krisztus harcosai közé való sorolásra.

– Kedves bérmálkozók, tudjátok-e, hogy a Szentlélek mit művel bennetek?

– A Szentlélek megerősít és megszentel minket, hogy hitünket megvalljuk, és hitünk szerint éljünk.” 

Miután a plébános románul is felkérte a főpásztort, aki az előbbi kérdéseket románul is feltette, amelyekre pozitív válaszokat kapott, a főpásztor a bérmálandóknak is feltette a magyarul elhangzott kérdéseket.

„Kedves bérmálkozók, keresztszülők, szülők és hitoktatók, kedves esperes-plébános úr, kedves főesperes úr, egy vendégünk is van Olaszországból. Kedves testvérek, a keresztény élet kettős: van közösségi és egyéni oldala, amint láttuk az első bérmálkozáskor, pünkösdkor együtt voltak, és nagyon fontos, hogy együtt legyen a közösség. Amikor az apostolok együtt voltak a Szűzanyával, akkor szállt le a Szentlélek, nagyon erős, csodálatos módon nyilvánult meg a közösség fontossága. Ha nem vagyunk közösségben, nagyon könnyen elveszítjük a hitet, elfogy az idő, tehát a hitünket is közösen kell megélnünk, beszélnünk róla, beleértve a gondjainkat is. Beszüljünk arról, hogy mit tett a Jóisten az életünkben és a családunkban. Az apa, az anya és a gyermekek beszéljék meg, hogy a hiten keresztül mit tett a Jóisten az életükben. Ha mindezért hálát adnak, a család összetartó marad, ezért fontos, hogy ilyen családjaink legyenek, és a plébániaközösség tagjai kis csoportokban találkozzanak és a hitükről beszéljenek. Ha nem tudunk róla beszélni, azt jelenti: nem fontos számunkra. Az egyénről is beszélni kell, hiszen a Szentlélek lángnyelvek formájában egyénenként, mindenkire leszállott. Ez azt jelenti, hogy a Jóisten nem csak közösségként, hanem egyénileg, mindenkit szeret. Ezen mindenki gondolkozzon, nézzen a saját tükrébe! Jöjjünk rá, hogy Isten tudja, milyen vagyok, azt is, hogy vannak hibáim, mégis szeret engem, személyesen.

Kedves testvérek, soha ne feledjék el, hogy Isten személyesen, egyénenként szeret, számít ránk! A Jóisten szeretetét mindenkinek meg kell tapasztalnia! Mivel a szeretet fenntart, bátorságot, fényt ad, és ez mindenkire érvényes, hiszen a Szentlélek egyenként szállt le az apostolokra is. A bérmálás tehát ne legyen egy letudott esemény az életünkben, hanem abban a tudatban éljünk, hogy a Szentlélek eljön hozzám, velem akar élni, velem akar kapcsolatot építeni, mert azt akarja, hogy a kapcsolatból boldog életet kapjak. Ha bérmálkozáskor mindenkinek eljön a szívébe, a munkát csakis mindenkivel, egyénenként fogja elvégezni. Nagyon fontos, hogy ehhez közreműködjünk a Szentlélekkel. Tehát rajtam és rajtad áll, hogy akarom-e építeni a Szentlélekkel a kapcsolatot. 

A közösségi élet tehát nagyon fontos, ezért az ifjúsági csoporttal folyamatosan foglalkozni kell, hogy jó irányba fejlődjenek.”

Miután szentbeszédét románul is elmondta, felszólította a fiatalokat, hogy újítsák meg a keresztényi fogadalmat! „Ellene mondotok-e a gonosz lélek minden cselekedetének és csábításának? Hisztek-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében? Hisztek-e Jézus Krisztusban, Isten egyszülött fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriától született, kínhalált szenvedett, akit eltemettek, de feltámadt a halálból és ül az Atyaisten jobbján?  Hisztek-e a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, akiben a mai napon a bérmálás által különleges módon részesültök, ugyanúgy, mint pünkösdkor az apostolok részesültek? Hisztek-e a Katolikus Anyaszentegyházban, a szentek közösségében, a bűnök bocsánatában, a testnek feltámadásában és az örök életben?” Miután minden kérdésre pozitív választ kapott, kijelentette: „Ez a mi hitünk, ez az Anyaszentegyház hite is, amelyet boldogan vallunk Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. Készek vagytok-e ezt a hitet a hétköznapokban is megvallani?”

A bérmálkozó fiatalok a bérmaszüleik kezével a vállukon a főpásztor elé járultak, ft. Czeglédi Ferenc esperes-plébános pedig minden fiatalnak megmondta a nevét. A főpásztor minden bérmálandót a nevén szólított, szentelt mirhával keresztet rajzolt a homlokára, megérintette az arcát mondván: „Fogadd a Szentlélek ajándékának a jelét!” Minden bérmálkozó egy ékes szalagot viselt a nyakában, amelyen a következő szöveg volt olvasható: Bérmálkozás, Pécska, 2024. július14.

A bérmálás szentségének a kiosztása után ft. Czeglédi Ferenc esperes plébános köszönetet mondott a főpásztornak, illetve mindazoknak, akik az előkészületekben segítettek. A lelkészeket a parókián felszolgált ebédre, a híveket a templomkertben adott szeretetvendégségre hívta. A szervezők a nagy hőség miatt minden padsor végébe egy-egy flakon ásványvizet helyeztek el műanyag poharakkal. Az ünnepélyes szentmise a pápai himnusz közös megszólaltatásával, felemelő hangulatban zárult.