Isten segítsége nélkül a fertőzött testi hajlamok győznek

„És, aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el.” /János ev. 6, 37/

Az örökkévaló Isten lángoló szeretetének csúcspontjaként alkotta meg az embert, akit szabad akarattal ruházott fel. Csupán egy, szeretetből fakadó tiltó kérése volt, hogy megóvja az embert a bűntől, ami szakadékot hoz létre Isten és a szeretetből teremtett ember között. Sajnos, a szomorú dolog bekövetkezett, Sátán sugalmazására az ember evett a tiltott fa gyümölcséből. Az élet további menetét ezt követően a bűnhöz való hozzászokás irányította. A szokások olyanok, mint a gépek: következetesen ugyanazt a terméket gyártják. A változáshoz új viselkedésre, új gondolatokra, új kapcsolatokra van szükség és arra, hogy készek legyünk harcba szállni a bűn ellen, ehhez azonban erős istenkapcsolatra van szükségünk. Miután a végítélet a Sátán felett kimondatott, számára már nincs „visszaút”, ezért mindent elkövet, hogy saját sorsára juttassa az embervilágot. Ábeltől kezdve emberek vére folyt évezredeken keresztül. Sátán bűnre csábító „svédasztala” viszont nagyon változatos. Felkínálja a földi gazdagság mellett a hihetetlenül mélyre csúszott gondolatokat is. Döbbenettel hallottuk a híradásokban, hogy Portugáliában egy férfit választottak jeles női szépségnek. A napi hírek zúdítják az emberekre a hihetetlen, de sajnos valóságosan megtörténő sátáni dolgokat. Tudomásul kell vennünk, hogy a bibliai előrejelzések, amelyek az utolsó időkre vonatkoznak, már az egész világon jelen vannak. Az utolsó háborús jelentések, amelyek a Hamasz Izrael elleni támadásairól szólnak, egyre világosabban szemléltetik a vég közeledését. Jézus a tanítványok érdeklődő kérdésére időpontot nem mondott, de a közelség jeleit felsorolta nekik.

Kedves nemzettársaim! Minden országban a társadalom egészséges, helyes menete érdekében törvényeket bocsátanak ki. A zsidó nép, miután Isten csodáit követően megszabadult az egyiptomi fogságból, türelmetlenné vált és élelmezési, valamint vízhiányáról fogalmazott meg vádakat Mózes és egyben Isten ellen. Az Örökkévaló a nép türelmetlen magatartása ellenére is szeretetből fakadó üzenetet küldött: „Ha majd kiirtja Istened, az Úr azokat a népeket onnan, ahova bemész, vigyázz, hogy tőrbe ne ess, azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneik felől és ne mond: hogyan tisztelik ezek a népek isteneiket. Én is úgy akarok tenni! Ne tégy úgy az Úrral, a te Isteneddel, mert azok csupa olyan dolgot tettek isteneik tiszteletére, ami az Úr előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.” (5. Mózes 12, 29–31). „Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle! Azért takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! (5 Mózes 13, 1, 6.) Istennek minden áldása, jóindulatú figyelmeztetése ellenére, a nép „keménynyakú” maradt és arra késztették Áront, hogy „aranyborjút” készítsen számukra, amit azután istenként tisztelhetnek! Olyan vád is elhangzott, hogy ez a hosszú pusztai út gyermekeik halálát fogja okozni. Nos, a szabadító Isten ellen szóló vádra kemény választ kaptak. Az történt, hogy egy 40 éves hosszú útra kényszerültek, hogy akik keményen szóltak az Örökkévaló ellen, azoknak a pusztában kellett „elhullniuk”, a világtörténelem leghosszabb „halottas menete” keretében. 

Drága magyar testvéreim! A hosszú vándorlás közepette, elhangzott a csodálatos ígéret is: „Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened az Úr, olyant, mint én őreá hallgassatok!” A történelmi előrejelzést a megígért Messiás eljöveteléről Mózes mondta el kortársai számára. Maga Jézus Krisztus is figyelmeztette a hitetlenkedő farizeusokat: „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem, mert énrólam írt ő.” (János ev. 5, 46) Nos, Jézus számtalan esetben bizonyította isteni voltát. Betegek sokaságát gyógyította meg. Ami ennél is több, halottakat támasztott fel. Egy alkalommal az éj sötétjében tanítványai hajóba szállva átmentek Kapernaumba. Nagy szél fújt, a tenger háborgott, és nagy meglepetésükre azt észlelték, hogy Jézus a tengeren járva közeledik a hajóhoz. Megrémültek, de Jézus megszólalt: „Én vagyok, ne féljetek!” Ekkor fel akarták venni a hajóba, de a hajó egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak. (János ev. 6, 16-20). Csodálatos, tanulságos üzenetet tartalmaz az Ige: aki eldönti szívében, hogy Jézust befogadja, igazi hitre van szüksége, hogy Jézus Krisztusnak vére a kereszten ő érette is folyt és így napjaink történelmi viharai nem okoznak számára végzetes „elsüllyedést.” Az örök élet partja közel van. Jézussal a szívben könnyen a „parthoz” érünk, mert fizikailag át kell lépnünk a túlsó partra, de halhatatlan lelkünk ott lesz Vele az örök mennyországban. Ezért zengje hát szívünk: „Vágyom melletted élni, Jézus, csendben veled beszélni, Jézus, békét, üdvöt remélni, sJézus, segíts, hogy úgy legyen!”

Bátkai Sándor