Magyar ökumenikus advent

A történelem bizonyos szakaszán – miután Isten sokféleképen szólt próféták által Izrael népéhez – következett egy négyszáz éves hallgatás. A választott nép szívében folytonosan élt az ősi ígéret: „de nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van…” (Ézsaiás 9, 1). Amikor „betelt az idő” felragyogott a betlehemi csillag és megszületett emberi testben az Istentől küldött Messiás. A keleti bölcsek érdeklődésére, akik a királyi palotában keresték a megszületett királyt a papok és írástudók azonnal meg is adták a választ, hogy a jövendölés szerint, Betlehemben kell megszületnie a Messiásnak. Az evangéliumok leírása szerint azonban csak azok részesültek a találkozás örömében, akik hitelt adtak Isten szavának és meg is cselekedték, azaz elmentek a helyszínre találkozni az újszülöttel. A végzetes hibát ott követték el az írástudók, hogy ők az elméleti tudást nem párosították tettekkel. Isten igéje viszont azt mondja, hogy a hit cselekedetek nélkül halott. Szinte napjaink képét festi meg az ige Malakiás próféta által: „Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak a szájából, hiszen a Seregek Urának követe ő! De ti letértetek arról az útról, és tanításotok miatt sokan elbuktak.” (Malakiás 2, 7–8)Minden évben örömmel várjuk a karácsonyt, a szeretet ünnepét. Napjaink adventi időszaka bizonyos mértékben az ünnepvárással van megtöltve. De alapvető fontosságú tudomásul venni, hogy Jézus Krisztus a második nagy adventre (adventus = eljövetel) helyezi a hangsúlyt, mert amikor újra eljön lezárul a kegyelem korszaka és meg kell állnunk az igaz Bíró előtt. Nos, az ember azért él, hogy megnyerje az örök életet, és aki találkozott Krisztussal az megnyerte az életet. Na de, hogyan kell ezt tennem, hogy én várom Őt.Jézus azt mondja, hogy Ő ügy jön el, mint a tolvaj váratlanul, meglepetés szerűen ebben a helyzetben őrizzük-e a hitünket napi feladataink közepette? AZÉRT LEGYETEK KÉSZEN TI IS…! Aki az Úrban bízik, nem fog megszégyenülni. Jézus maga mondja, hogy “aki hallja az én beszédemet és megcselekszi azt, hasonlít a bölcs emberhez, aki sziklára építi az ő házát…” Jöhetnek a viharok, nem omlik össze, mert maga Jézus vigyáz rá. Nincs olyan válság, amiből Jézus az övéit ki ne tudná menteni.Keresztelő János, az útkészítő – Jézus tanítói munkájának megkezdése előtt – beindított egy olyan folyamatot, amely az újtestamentumi időkben teljesedett ki. Hirdette és végezte a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára. A zsidók, akik addig az áldozatok bemutatása révén várták bűneik bocsánatát, most mind siettek bemerítkezni, mert megérezték az üzenet rendkívüli fontos voltát: “A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetetik” (Lukács ev. 3, 9). Nos, kedves magyar testvéreim, észrevesszük-e, hogy Isten ítélete sújt bennünket és gyökereinktől kezdve hullunk ki abból a földből, amely áldott talaj volt hosszú időn át népünk számára? Ezt a folyamatot senki nem tudja megállítani. A döntési hatalommal rendelkező államférfiak a világra zúduló gazdasági bajok leküzdésével foglalkoznak, és a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy népünkön segítsenek. Akik pedig hivatásukból eredően a nép megtérésén, és ezzel megmaradásán kellene munkálkodjanak, sokan a szűklátókörűség és felekezetiség börtönében vannak, ezért nem tudják (nem akarják!!) lebontani a büszkeség falát. Az ige világosan mondja: “mindazon által a vezetők közül is sokan hittek benne, de nem vallottak színt a farizeusok miatt, mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.” (János ev. 12,42). Várjuk a nagy magyar adventet, népünk feltámadásának eljövetelét. Jézus üzenete örökérvényű: “aki hozzám fordul, azt ki nem vetem…” Amíg ezt nem hisszük el, addig továbbra is csak a pusztulásnak leszünk szenvedő alanyai. A fizikai gyógyulást viszont mindig a lelki helyreállás előzte meg, “mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de lelkében kárt vall!” Vasárnap, az aradi magyarok ökumenikus adventi istentiszteletére kerül sor az arad-belvárosi református templomban. Remek alkalom a testvéri összefogásra, hogy közös jövőnkért imádkozzunk a kegyelem Istenéhez. De tudnunk kell azt is, hogy a jövőt egyedül csak a Jézus Krisztusba vetett hit biztosítja számunkra. Hozzá viszont csak őszinte megtérésen át lehet eljutni, és ez személyes döntésen alapul. Akit Jézus megmentett sohasem hagy magára. A megtérő magyar nép is megtapasztalhatja a karácsonyi csodát, hogy “ Velünk az Isten!” Bátkai Sándor