Nyugati és keleti húsvét

Két egymás utáni évben, tavaly és idén (2010-ben és 2011-ben) egy napra esett-esik a katolikus-protestáns és ortodox húsvét. Két olvasónk is kérdezte ezzel kapcsolatban: netalán megegyezés történt, s ezután már így lesz?  A válasz: nem, egyelőre legalábbis.A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek (például a pünkösd) a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek mindig ugyanarra a napra (a „nyugati” egyházakban március 22. és április 25., a keleti egyházakban az utolsó időpont májusban is lehet). A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.Az első niceai zsinat (325) döntése szerint a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő (első) vasárnapra esik. Ma is így számítják ki a húsvét időpontját a keresztény, nyugati és keleti egyházakban. Miért esik mégis csak olykor egybe a katolikus és ortodox húsvét?Mert közben, 1582-ben volt egy naptárreform (a Gergely-féle), amely a gregorián naptár bevezetésével korrigálta a régi, (Julius Caesar császár által bevezetett) Julián-naptár hibáit, és 10 „elveszett” napot pótolt (okt. 4. után abban az évben okt. 15-öt írtak pápai bulla nyomán). Az ortodox egyházak azonban ma is a régi Julián-naptár szerint számolják a húsvétot (az orosz és a szerb ortodoxok a karácsonyt és újévet is), a Julián-naptár lemaradása (késése) azóta nőtt is néhány napot a gregoriánhoz viszonyítva. 1997-ben, az Egyházak Világtanácsának a szíriai Aleppóban megtartott ülésén javaslat hangzott el, hogy a hagyományos számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is. A reformjavaslat 2001-es bevezetésről szólt, de lényegében egyik tag sem fogadta még el.Jövőre egyébként a nyugati húsvét április 8-ra, a keleti ápr. 15-re esik majd, 2013-ban meg jókora lesz az eltérés a március 31-i, illetve május 5-i időpontok között. Legközelebb 2014-ben esik azonos napra (április 20.) a húsvét.