Álláspont

Egy nappal július 4. előtt az Egyesült Államok bukaresti nagykövete videóüzenetben szólította fel Románia lakosságát: ünnepeljen együtt az USA népével a Függetlenség Napján.

Egy ideje szokásba jött, hogy a fontosabb állami vagy választott tisztségviselők vagyonbevallást tegyenek mandátumuk elején: lássa ország-világ – elvégre demokrácia van –, hogyan állnak anyagilag, s majdan esetleg összehasonlíthassa azzal, amivel évek múltán hivatalukból távoznak.

Görög dráma elé néz Románia? Az újabb PSD–ALDE-kormány megmakacsolja magát és csődbe taszítja Romániát.

Akinek van szeme, látja, tapasztalja. Akinek van füle hallja. Jó pár éve már, hogy magasra szökött a „battonyai láz”.

Mintha átok ülne a PSD–ALDE kormányán. Rosszul indult mindjárt az év elején a hatalmas tüntetésekkel, több kormánytaggal kapcsolatos botránnyal folytatódott – a leghangosabb a saját kormány elleni nemrégi bizalmatlansági indítvány és megszavazása volt –, hogy aztán a múlt hét végi beiktatás után azonnal új botrány törjön ki az újdonsült pénzügyminiszter bejelentésével: eltörlik a nyugdíj második pillérét, (amit azért vezettek volt be, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő – és minden előrejelzés szerint egyre kilátástalanabb jövő elé néző – állami nyugdíjrendszert).

Olvasom az államelnök által kormányalakítással megbízott politikus pályafutásáról szóló összefoglalót.

Két hét múlva kezdődik Budapesten a vizes világbajnokság. Az esemény előkészületei és költségei hatalmas vitákat váltottak és váltanak ki országszerte, de leginkább a fővárosban.

Az utóbbi napokban tüneményes gyorsasággal oldódott meg a fő kormánypárt által saját kezűleg kirobbantott kormányválság: éjt nappallá téve dolgoztak a politikusok egy új miniszterelnök, meg az új miniszterek kijelölésén, az államfő azonnal elfogadta a végrehajtó hatalom fejének kijelölt személy kinevezését, és nem szőrözött a bársonyszékeket elfoglalók személye körül sem.

Örömmel, és nagy érdeklődéssel olvasom Juhász Béla interjúit régi barátokról, ismerősökről. Számomra így egy kicsit megelevenedik a múlt. Böszörményi Zolitól, Puskel Péteren, Ujj Jancsin keresztül Brauch Magdáig, és legutóbb dr. Papp Attila.

Elképesztő nacionalizmus uralkodott el két napig a román politikában és a sajtóban a PSD és az RMDSZ közötti tárgyalások kapcsán. Dragnea eladja Erdélyt a magyaroknak, nemzeti árulás és ezekhez hasonlókkal hergelték fel mesterségesen a románságot.

Ha a kedves olvasó nem tudja mire vélni a címet, teljes mértékben megértem. Mit keres a csizma az asztalon?

Mostanában igazán szépen összekutyulódtak a dolgok az Európai Unió portáján. A legutóbbi csúcstalálkozó üdvöskéje kétségtelenül az új francia elnök volt, aki az előző szocialista kormány pénzügyminisztereként el tudta hitetni a franciákkal, hogy a megoldásokat csakis ő ismeri.

Azt hiszem, a május–június, a tanévzárás, a fákat belepő halványzöld levelek, a városban még élő akácfák, meg a csonkítás után újjáéledő hársfák illatos virágai mind-mind katalizátorai voltak idei, maradandó nyomot hagyó, kellemes emlékeket gerjesztő találkozásaimnak.

A hazai kormányválság kirobbanásakor a szociáldemokrata párt elnöke nyilatkozta, hogy szeretné az RMDSZ-t bevonni a hatalomba. Ez jó alkalom lenne ügyeink tisztázására és orvoslására.

Már most szinte biztos (a végleges döntés ma születik meg), hogy a megbuktatott kormány miniszterei közül többen szerepelnek majd az új kabintben is, egyikük egyenesen annak élén, miniszterelnökként.