Érdeklődő van, de óvatosak, kivárnak

Májusban Hunyadmegyében csökkent valamelyest a munkanélküliség: míg áprilisban a munkanélküliségi ráta 10,98% volt, a megyei munkaerő-foglalkoztató ügynökség (AJOFM) legfrissebb adatai szerint májusban 10,45%-ra mérséklődött.

Ezáltal Hunyad megye még mindig jócskán a 7,67%-os országos ráta fölött áll, s Erdélyben – Fehér és Kovászna megye után – a harmadik legnagyobb munkanélküliséggel rendelkezik.

A megyén belül is jelentős eltérések adódnak. Az AJOFM-nek nincs ugyan településre lebontott munkanélküliségi statisztikája, az állasnélküliek abszolút száma azonban jól tükrözi a helyzetet. Abszolút számban Vajdahunyadon van a legtöbb munkanélküli, 3537, amit Déva (3204), Szászváros (2570), Brád (1795), Petrozsény (1792), Hátszeg (1754), Petrilla (1552), Vulkán (1549) és Lupény (1402) követ sorrendben.

Vagyis a kis lakosságú városokban a legnehezebb munkát találni. Szászváros körülbelül 25 000 összlakosságához képest a 2570 nyilvántartott munkanélküli jelentős szám, a valamivel több, mint 10 000 lakosú Brádon és Hátszegen még rosszabb a helyzet.

Meglepő módon a Zsil-völgye nem áll rosszabbul, mint a megye központi része. A közel 150 000 lakosú bányavidék 6 városában összesen olyan 7000 munkanélkülit tartanak nyilván, jóformán ugyanannyit, mint az együttvéve hasonló lakosságú Déván, Vajdahunyadon és Piskin.

Jóllehet az utóbbi térség sokkal dinamikusabban fejlődött, lényegesen több beruházást vonzott az évek során, míg a Zsil-völgyében a bányászaton, a kiskereskedelmen és az állami adminisztráción kívül szinte nincs más elhelyezkedési lehetőség, s a beruházók is nagy ívben elkerülték. Sőt, a bányászatban is jelentős leépítések zajlottak, 20 évvel ezelőtt még 55 000 személyt alkalmaztak, manapság viszont csak 8900-t, miután április elsején 1400 fős leépítés történt. Az AJOFM statisztikája azonban érdekes módon hasonló adatokat hozott ki.

Az utóbbi évek beruházásai mindenekelőtt a megye központi részeire, a Déva–Vajdahunyad–Szsászváros térségbe irányultak. Kábelgyárak épültek, textilüzemek kerültek külföldi tulajdonba, illetve számos bevásárlóközpont és autószalon jelent meg gombamódra, a vajdahunyadi ipari parkban pedig komolyabb ipari termelés is zajlik.

Lehet, hogy megváltozik a befektetési tendencia? Jóllehet idén a beruházók korántsem tolongnak. Érdeklődő akad ugyan, de óvatosak, kivárnak, mielőtt befektetnék pénzüket, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila, aki prefektusként több beruházóval – ausztriai, spanyolországi és olaszországi üzletemberek küldöttségeivel – tárgyalt, azaz igyekezett ide csábítani. Az osztrákok az infrastruktúra-fejlesztésben érdekeltek, a spanyolok a szélenergiában, míg az olaszok inkább a könnyűipari termelést helyeznék előtérbe. Az előbbi kettő szemszögéből a Zsil-völgye lehetne a cél, a télisport-központok kiépítése, illetve korszerűsítése, ami Vulkában nagyban zajlik, Petrozsényban pedig tervbe van véve. A szélenergia szempontjából a bányavidéknek vannak a legjobb természeti adottságai.

Egyelőre a legjelentősebb beruházások nem annyira a külföldiekhez, vagy a  belföldi magánszférához kötődnek, inkább az államhoz. A Petrozsény melletti Páreng turisztikai fejlesztésére a vidékfejlesztési minisztérium 68 milliót különített el, a vulkáni hágónál épülő libegő is szintén állami beruházással történik. Eközben Déván két nagy bevásárlóközpont épül, melyek néhány száz munkahelyet teremtenek majd (igaz a kisebb üzletek várható csődjével meg is szűnnek majd munkahelyek), míg a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jóval több állást és vállalkozási lehetőséget teremtenek. Igaz, előbbi már rövid távon, míg a bányavidéken csak hosszú távon csökkenhet a munkanélküliség. Az elszigetelt mócföldi Brádon, illetve a Déva és Zsil völgye között feleúton fekvő Hátszeg esetében viszont sokkal borúsabbak a kilátások.