A lehetőségek és igények ötvözése

Egyetlen Arad megyei település sem zárt könnyű évet, az összegzésről, az idei elképzelésekről ANTAL PÉTER Pécska polgármestere beszélt lapunknak.

– Ha először röviden akarom összefoglalni 2011-et, akkor megállapítható, hogy a mérleg árnyalt. Örülünk, hogy az elképzeléseinket részben vagy teljesen megvalósítottuk, ám a gazdasági nehézségek továbbra is rányomják bélyegüket Pécska fejlesztési terveire. Gondolok itt elsősorban a hullámzó adóbevételekre, amit igyekeztünk szigorú költségvetés-betartással ellensúlyozni, magyarán csak addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért.

Nagyon fontos Pécska számára, hogy közép- és hosszú távú fejlesztésben gondolkodjék az önkormányzat, hisz az apró, gyors, csak első ránézésre látványos eredmények nem szolgálják sem a lakosság, sem a városiasodás érdekeit. Nem véletlen, hogy jelenleg is számtalan projektben veszünk részt, amelyek időigényesek, és tavaly, vagy még korábban kezdtük el őket, hisz egy jelentős, infrastrukturális uniós pályázat átfutási periódusa hosszadalmas, de a költségvetésünkből elegendő összegeket különítettünk el az önrészek kifizetésére. Jelenleg a város részese két nagy, megyei projektnek: az egyik az integrált hulladékgazdálkodás, a másik pedig a víz- és csatornahálózat bővítése, felújítása. Ez utóbbi, 10 millió euró értékű fejlesztés lévén, most a legnagyobb értékű infrastrukturális beruházás városunkban. Tudom, hogy a 2-es utca, a főutca közlekedés szempontjából nem városunk büszkesége, de hamarosan ennek az arculata is gyökeresen megváltozik, hisz tavaly júniusban, amikor Elena Udrea turisztikai és vidékfejlesztési miniszter Pécskára látogatott, aláírtuk a város integrált urbanisztikai fejlesztési tervét, amelynek értéke hatmillió euró. Az összegből a kivitelező cég kiszélesíti a főutat, lesz kerékpárút, új vízelvezető csatorna, megújul a zöldövezet, a járdák, padokat teszünk, közvilágítást cserélünk, szóval, látványosan megszépül a központ a parkkal együtt, ugyanakkor leaszfaltozásra kerül 17 utca, és szintén az elnyert uniós pályázati pénzből 19 térfigyelő kamerát szerelünk fel központi szolgálattal, ezzel is növelve a közbiztonságot.

S a mérlegvonásból nem hagyhatom ki, hogy Pécska is bekerült az országos ANL-lakásépítési programba, az első, fiatal lakók már tavaly beköltözhettek az elkészült, 20 lakásos házba. És ha már lakótömbről beszéltem, sikerült végre emberi arcot kölcsönözni a korábban senki földjeként emlegetett IRIL-negyednek: megújult zöldövezet, díszburkolat a járdára, padok, új kerékpártárolók, játszóhelyek a gyerekeknek, nyugodt, tiszta környezetet teremtettünk. Egyébként az ANL-program keretében letettük a kérelmet három új lakótömb építésére a sportcsarnok közelében, és elnyertünk egy, 49 szociális lakás építésére vonatkozó pályázatot, ezekbe, bérleti szerződés alapján romák költözhetnek majd.

– Kész lesz idén a Maros-híd?

– Biztos vagyok benne, hisz rendszeresen megnézem az építkezést, beszélek a kivitelezővel, s ők ígérik, év végére átadják a forgalomnak a 444 méter hosszú hidat, megkönnyítve ezzel a közlekedést a Marostól délre eső településekre és Temes megye irányába. A hídnak köszönhetően pedig remélem felpezsdül a gazdasági élet is Pécskán, a Maros túloldaláról is hozhatnak a vállalkozók munkaerőt. Például, a további fejlesztést ígérő német Zollern cég, amely a vasútállomás melletti csarnoka mellé egy újabbat kíván építeni.  Minderre garancia, hogy tavaly szeptemberben megtisztelt bennünket a gyáravatón a tulajdonos, Karl Friedrich Hohenzollern-Sigmaringen herceg, aki meg volt elégedve a tapasztaltakkal és ígéretet tett a bővítésre, s ezzel újabb munkahelyek teremtődnek a városban, sőt, Zollern jelenléte mágnesként hathat más befektetőkre is.

– A szilvafák kivágása némiképp borzolta a kedélyeket, mi tapasztalt, mára elfogadták a változást?

– Érthető, hogy az új, a változás felszisszenést okoz, de a tapasztalatom szerint a lakósok megértették, hogy az ország nyugati kapujánál fekvő, fejlődő város központjában nem épp szívderítő látványt nyújtanak a töredezett ágú, roskadozó szilvafák. A helyükbe ültetett 600 díszfa, cserjék viszont minden utcában gyökeret eresztettek és pozitívan változtatták a városképet. Örömmel tapasztalom, hogy a lakosság örömmel veszi a városiasodás jeleit, tisztán tartják a portájuk előtti részt, vágják a füvet a házuk előtt, arról nem is beszélve, hogy amikor tisztasági, nagytakarítási akciót szervezünk, mindig bőven van jelentkező, a diákok is szívesen vesznek részt, tudatosul bennük a környezet védelme, őrzése, a tisztaság. Szintén az urbanisztikai arculat változását szolgálja az új piaccsarnok építése, amelynek földszintjén 464, emeletén pedig 459 négyzetméternyi eladási terület áll majd rendelkezésre, tehát a tejet, gyümölcsöt, zöldséget árusítók, s természetesen a vevők, tiszta, civilizált körülmények között dolgozhatnak, vásárolhatnak. Remélem, meglesznek az anyagi források a piaccsarnok mielőbbi befejezésére, ami aztán magával vonzza a régi kis piacépület lebontását, a Templom tér arculatának megváltozását. Szintén a lakosság igényeit célozza az új központi ártézi kút fúrása, az újságos bódé megnyitása, és a többi, számtalan apró fejlesztés, amelyet év közben végeztünk. És nem hagyhatom ki a Városnapokat, a Templombúcsút, az Új Kenyér Ünnepét, a Pécskai disznótort, amelyek mind azt szolgálják, hogy a pécskaiak és a hozzánk tartozó települések, Tornya, Szederhát és Újbodrog lakói otthon érezzék magukat, a munka mellett a szórakozási lehetőségeket is megtalálják.

– A határon átnyúló uniós projektek mennyiben szolgálják, nyitották meg Pécska kapuját a szomszédos, magyarországi térségek felé?

– Minden új kapunyitás egy újabb lehetőség a város értékeinek megismertetésére, az emberek közelebb hozása itt a határ két oldalán, de távolabbi régiókkal is. Battonya és Woluve-Saint-Pierre testvérvárosaink, a szomszédos magyar várossal kiépített kapcsolataink, közös pályázataink egyedülállóak a megyében, gondolok itt elsősorban az Agro Partner projektekre, a tervezett Pécska–Battonya útra, mezőgazdasági kiállításokra, szakemberképzésekre, a gazdák közötti remek kapcsolatokra. A palettát viszont bővítettük Domaszékkel, most pedig Mórahalommal, ez utóbbi várossal közösen nyertünk uniós pénzt a pécskai bivalyfarmra, ami náluk már évek óta működik, de említhetem a termálvízkút-fúrását is, ami ha megvalósul, biztos alapot kínál a pécskai termálstrand megépítéséhez.

– Milyen lesz az idei esztendő?

– Ahogy a számadás elején mondtam, tavaly sem nyújtózkodtunk a takarónkon túl, s ez lesz idén is: realista, a lehetőségekhez mért költségvetés, összehangolva természetesen a jogos lakossági igényekkel.