Divat és hagyomány

Melyek a leggyakoribb újszülött nevek Közép-Európa néhány országában? A divat jelentősen befolyásolja a sorrendet, időnként mindenütt más-más nevek kerülnek előtérbe, s ebben Közép-Európa sem lehet kivétel. Más nevek viszont meglepően időállók, legalábbis egyes helyeken.

Németország nemrég hozta nyilvánosságra a tavalyi statisztikát, miután a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már az év elején közölte a hasonló tavalyi adatokat. Tavaly a következőek voltak a legnépszerűbb nevek az említett három országban Magyarországon:

A német, osztrák és magyar népszerűségi listák között igen jelentős az eltérés, a németek és osztrákok ugyanis sokkal inkább a hagyományos neveket részesítik előnyben. Emma és Hanna(h) például népszerű az újszülött kislányok között, mindhárom országban bekerült az első tízbe. Anna viszont csak Ausztriában és Magyarországon, Mária és Emília viszont csak a német nyelvű országokban.

Ellenben kisfiúknál csupán a Noah/Noel került be a legnépszerűbb tíz közé mindhárom országban, s a Paul is csak a két német nyelvű országban.

A sorrend alapján Németország és különösképpen Ausztria meglehetősen hagyományőrzőnek tekinthető, sokkal inkább, mint Magyarország, a hagyományos keresztény nevek nagyobb népszerűségnek örvendenek. Mária magabiztosan tartja az elsőséget Ausztriában és Németországba is bekerült az első tíz közé, Magyarországon viszont a százas listára sem került fel! Fiúknál már árnyaltabb a helyzet, Németországban például amolyan némettelenedés figyelhető meg, vagyis a nevek hagyományos német nyelvű alakját felváltja azok idegen változata. Az első tízbe például nem a Matthias, Ludwig és Heinrich került be, hanem Matteo, Louis és Henry! A jelentős bevándorlás ellenére a muszlim nevek csak nagyvárosokban jelentősek, országos szinten viszont nem. Párizshoz, Brüsszelhez és Amsterdamhoz hasonlóan Berlinben is Mohammed a leggyakoribb név az újszülött kisfiúk között, Bécsben viszont statisztikai manipulációval szorítják háttérbe. A név ugyanis több formában – Mohammed, Mahomed, Mehmet stb. – fordul elő a muszlim népek nyelvétől függően, Bécsben pedig külön-külön számolják ezeket, miközben a legtöbb nyugat-európai országban egynek tekintik.

A magyar nevek népszerűsége meglepőnek tűnhet a hagyományos nevek háttérbe szorulása nyomán. Ami különösképpen a női neveknél figyelhető meg, az olyan gyakori nevek, mint, Mária, Erzsébet, Katalin, Éva, Margit, Ilona, Klára, Magdolna, Zsuzsanna vagy Irén még az első százba sem kerültek be. A Hanna immár tíz éve magabiztosan tartja az elsőséget, a Léna és az erősen ortodox, sőt, bizánci kötődésű Zoé viszont az utóbbi években váltak népszerűvé, korábban ritkaságszámba mentek. A férfineveknél kevésbé radikális a változás, Dominik csak tavaly vette át az elsőbbséget majdnem egy évtized után Bencétől. Olyan hagyományos nevek, mint Péter, László, András, Tamás, Zoltán, Attila, Gábor vagy Sándor azonban még beleférnek a legnépszerűbb ötvenbe, a János, József, Ferenc, Csaba, Mihály, Gergely, Tibor vagy Miklós pedig a leggyakoribb százba is.

Hannák Mária országában

Hiába nyomulnak erőteljesen a Hannák, Mária országa nem lesz övék egyhamar, az utóbbi évek látványos megerősödése ellenére a Hannák csapata még mindig kb. tízszer kisebb, mint a Máriáké. A KSH adatai szerint Magyarország teljes lakosságában a Hannák száma 27 876, miközben a Máriáké 270 176! A Mária magabiztosan tartja az elsőbbséget a leggyakoribb női nevet illetően a teljes lakosság körében, megelőzvén az 204 106 Erzsébetet és a 170 496 Katalint.

A nevek népszerűsége ugyanis sokat változott az idő folyamán. A következő táblázat a legnépszerűbb tíz női név alakulását mutatja az idők folyamán:

Ifjú Dominikok és idősebb Lászlók

Férfiaknál hasonló a helyzet, hiába pelenkáztak több újszülött Dominikot, Leventét és Bencét az utóbbi években, a hagyományos nevek hosszú távú elsőbbsége megkérdőjelezhetetlen. Magyarországon például összesen 26 702 Dominik él, szinte tízszer kevesebb, mint a Lászlók 263 839-es csapata. A teljes népességen belül István a második leggyakoribb férfinév, 232 637 személy viseli, a dobogó harmadik fokán pedig a József áll, 201 494-en kapták azt a nevet. A férfinevek népszerűségének időbeli alakulását a következő táblázat szemlélteti:

Konzervativizmus és globalizáció

Amint a táblázatok is mutatják, az első világháborúig – sőt, a másodikig – a magyar társadalom meglehetősen konzervatív volt, a minden nyelvben meglévő hagyományos keresztény nevek domináltak, nőknél és férfiaknál egyaránt. Az újszülött gyermekeket leginkább valamelyik felmenőjéről (lányoknál anya vagy nagymama, fiúknál apa vagy nagyapa, esetleg nagynéni, nagybácsi) nevezték el, tehát nagymértékben ismétlődtek. Némi divat azonban akkor is volt, mindenekelőtt a történelmi személyiségek vagy császári család tagjainak neve vetődött fel. A Monarchia utolsó éveiben például az egyértelműen császári kötődésű Ferenc, nőknél pedig a Gizella és Teréz volt népszerű. A bizonyíthatóan őskori magyar pogány nevek közül jóformán csak a Géza és a Béla volt számottevő, mivel viselői magyar királyok voltak, a nevek is túlélték a középkori túlbuzgó vallási üldözést.

A huszadik században jelentek meg jelentősebb számban az addig legfeljebb egzotikum-számba menő újabb „ősrégi” magyar nevek, mint például az Attila, Levente, Csaba, Szabolcs, illetve a Zoltán/Zsolt páros. Utóbbiak például a honfoglaló Árpád fejedelem, krónikákban Solta néven szereplő fiának modernkori rekonstrukciói, nem volt ugyanis egyetértés, hogy melyik felel meg jobban az eredetinek – amúgy a török világi főméltóság, a szultán elnevezés szintén a honfoglaló vezér-fi nevével kapcsolható össze. A modernkori ősrégi magyar nevek azonban igazándiból a második világháború után futottak be karriert, akárcsak más népeknél: a románoknál is akkoriban váltak népszerűvé például a lefordíthatatlan Sorin, Călin, Rareș, Dragoș, Răzvan stb. s a szláv és a türk népeknél is hasonló folyamat zajlott.