Előadás Bethlen Gábor fejedelemről

Amint p. Böjte Csaba ferences szerzetes Bethlen Gábor fejedelem szülőházának a visszavásárlásával kapcsolatban kifejtette, a megvásárlás olyannyira hihetetlennek tűnt, hogy nem is válaszolt az eladónak a levelére. Akkoriban éppen tanév vége közelgett, és a két kollégája benyújtotta a felmondását, mivel külföldre készültek. Közben olvasta Jeremiás Prófétának a levelét, miszerint: „ Az Úr azt mondta neki: menj ki a piacra, vásárold meg a legnagyobb agyagedényt és mondd el Izrael népének: ha nem térnek meg, úgy töri őket össze az Úr, mint az agyagedényt.” Az idézetet felolvasta a kollégáinak, akikkel megegyeztek: hisszük azt, hogy Isten a szülőföldünket nekünk adta. Itthon vagyunk, ezért a gyermekeinknek, a felnövekvő generációnak mutassuk meg, hogy itt a helyünk. Nem tudták, honnan jön össze a következő tanévnek a költségvetése, mégis úgy döntöttek: megvásárolják a fejedelem szülőházát. Miután megtörtént, elhívták a Teleki Alapítvány vezetőségét, akik segítettek helyrehozni az ingatlant. Varga Csaba kollégája is külföldre távozott, ahol közel 8 évet tartózkodott, egyszer azonban magától visszajött. Mivel a Zsil völgyében született, úgy érzezte, itt a helye. A faluban megvásárolt egy házat, elvégezte a zeneakadémiát, itt egyedül ő tud klasszikus gitárzenét tanítani, és ami a legfontosabb, elvállalta, hogy erre a házra, a kastélyra vigyáz. Példásan teszi a munkáját, nemcsak az épületben, hanem a környékén is, mindent rendben tart. „Példás munkáját, mindenki előtt, ezúttal is szeretettel megköszönöm, egyben felkérem, hogy a kastélyról, valamint Bethlen Gábor koráról beszéljen ő!” – mondta Csaba testvér.

Kikapcsolódás, helytörténet, bemutató

Matekovits Mihály nyugalmazott helyettes főtanfelügyelő elmondta: „Aradon imádkoztunk Csaba atyáért, valamint teológustársa, Csergő Ervinért is, akire az aradiak jól emlékeznek.” 1990-ben Ervin atya vitte el Mihályt Csaba atyához. Akkor Ervin atya azt mondta: az ittenihez hasonló valamit kellene létrehozni Aradon is, mert ha a búzaszem elveszik is, a termése megmarad. Még egyszer köszönjük szépen Csaba atyának, akinek további áldásos közhasznú munkát, jó egészséget kívánt, illetve egy palack borral kedveskedett. 

Varga Csaba üdvözlő szavait követően elmondta: az otthonba többször visszajárt, több-kevesebb ideig itt dolgozott, illetve dolgozik. Innen bárki, ha kirepül, szeretettel visszavárják. Egy hét végén Csaba testvér karon fogta, és kihozta a helyszínre, ahol a telek fel volt túrva, noha maga azt hitte, itt jó buli, szórakozás várhatja. Nos, a jelzett buli azóta is tart. Kihívta a barátait is, hogy ismerkedjenek a helyszínnel, de közben kiderült, hogy a füvet is le kellene nyírni, az ide érkezőknek érdekes programokat kellene szervezni. Végül is elvállalta. Az Alapítvány dévai központjában dolgozott 12-13 évig, miközben az itteni munka kikapcsolódás számba ment. Amennyire teheti, teszi a dolgát, és ha kirándulócsoport érkezik, és neki előre szólnak, akkor jön, kinyitja a kaput, és bemutatja a házat. Az évek során jó diákként megtanulta a leckét, utánaolvasott a dolgoknak, meghallgatott egy-két történészt is, sok dolgot megtudott a hely történetéről, a házról és Bethlen Gáborról. Hallgatóságának maga is erről beszélt. Mielőtt hozzáfogott volna, kijelentette: ha a résztvevők között történész, művészettörténész is található, szívesen átadja neki a szót.

Bethlen Gábor és kora

Bethlen Gábor itt született, hozzá kapcsolódik az épület. Annak a megismeréséhez, mintegy 800 évet vissza kell mennünk az időben, mert akkor említik először Marosillyét, az akkori fejedelem a települést a budapesti apácáknak adományozza, mindenféle birtokaival együtt. Az apácák birtokolják az 1200-as évektől mintegy 200 éven keresztül. Írásos bizonyíték alapján a település egy bizonyos Dienes családhoz kapcsolódik. Ugyancsak a jelzett családhoz egy építmény, bizonyos Castrum is kapcsolódik, amely kisebb erőd, kastély volt. Ezzel Marosillyének is megnő a hadászati jelentősége, ugyanis, a mohácsi vész következményeként a törökök elfoglalták Magyarország nagy részét, elkezdtek Erdély felé is terjeszkedni, minél nagyobb területeket hódítottak meg. Elfoglalták Temesvárt, utána Sólymos, majd Lippa várát is, tehát valahol határt kellett kiépíteni, hogy a török ne hatolhasson mélyebbre Erdélybe. Az 1550-es években Marosvásárhelyen olyan törvényt hoztak, hogy a továbbiakban Hunyad megye összes adóját nem adják a kincstárba, hanem arra fordítják, hogy Marosillyénél megépüljön az erdélyi határ. 1560-ban, 10 évvel később el is kezdtek építkezni, és az ide torkolló utakat, völgyeket lezárták. A völgy egyik végétől a másikig építettek egy 3,5 kilométer hosszú várfalat. Ebbe a várba négy bástyát is építettek. Végül is az építkezéseket Bethlen Farkas fejezte be. Az épület egyik szobájában megtalálhatók az okiratok, miszerint Báthory Istvántól Bethlen Farkas megkapta a marosillyei birtokokat azzal a feltétellel, hogy fejezze be a vár építési munkálatait, és ő legyen a várkapitány. 1576-ban Bethlen Farkas megérkezik Marosillyére, hogy átvegye a birtokát. 1576-ban a mostani ház már létezett, és a környéken nem állt más, komolyabb építmény, Bethlen Farkas ebben a házban lakott. Ameddig itt lakott, tett néhány olyan dolgot, amelyek később meghatározták a háznak a sorsát. A házat beleszőtte az épülő várfalba, így lett a ház az épülő várnak az egyik bástyája. Végül is a mostani épület a régi marosillyei várnak az egyetlen megmaradt bástyája, a Veres-bástya. Bethlen nem csak beleépítette, hanem ki is festette, különféle természeti motívumokkal ékesítette az egész házat, kívül-belül. Az emberek, akik itt jártak, messziről láthatták az épületet ékesítő vörös motívumokat, ezért lett a neve Veres-bástya. Manapság is láthatók a díszes motívumok, amelyek körbefutnak a házon, s az jelenleg is a műemléki jegyzékben Veres-bástyaként szerepel. A Bethlen Gábor szülőháza megnevezés csak az utóbbi 100 évben terjedt el róla. Az évszázadok során kevés eredeti tárgy maradt meg a házban. Azok viszont mind bizonyítják, hogy a Bethlen család itt lakott. Egyik a terem boltívén látható családi címer, amely egyetlen nyílvesszővel átlőtt két vadludat ábrázol. A boltívben látható címerhez legenda is fűződik, amely szerint, Bethlen Gábornak a nagyapja, akit ugyancsak Gábornak hívtak, olyan jó íjász volt, hogy egy vadászat alkalmával sikerült egyetlen nyílvesszővel két vadludat nyakon lőnie. Azokat elvitte az akkori fejedelemnek, aki ezt adta a Bethlen család címeréül. Utána a családi címert Bethlen Gábor fejedelem is használta, a hivatalos pecsétben is. A címer a fogarasi várban is megtalálható, amit restauráltak a címerrel együtt. Az ajtófélfába bele van vésve, hogy azt Bethlen Farkas csináltatta 1582-ben. Abban az évben ugyanis Bethlen Farkas befejezte a határnak a kiépítését. Ennek az emlékét vésette az ajtófélfába, hogy ezzel is üzenjen a jövőnek. Ugyanabban az évben ki is költözik ebből a házból, mert megépült a rezidenciája Lippa várában. Közben 1580. november 15-én megszületik Bethlen Gábor, és a múlt század közepén kutató történészek olyan leírásra találtak, amelyből kiderül, hol született a fejedelem. Egy olyan házban, amelynek szép, boltozatos a mennyezete, és az ajtófélfába vésve olvasható, hogy azt az ő apja rendelte meg. A megállapítás után, az emberek szájhagyomány útján terjesztették, ugyanakkor emléktáblával is megjelölték a fejedelem születési helyét. Bethlen Gábor a születésétől 1590-ig, vagyis 10 évig nevelkedik Marosillyén. Erről az időszakról tudjuk, hogy az apja megtanította írni, olvasni, a kardforgatásra és a lovaglásra, valamint a várak különféle rendszereinek az ismereteire. Sajnos, az apa korai halála miatt Báthory Zsigmond fejedelem a családtól elveszi Marosillyét, ezért a Bethlen család kénytelen innen elköltözni Gyergyószárhegyre. Ott lakott az anyjának a testvére, gróf Lázár András, aki befogadta nővérét a gyermekeivel együtt. Egy ideig a gyermekek ott nevelkedtek. Miután a gyermekek anyja 1593-ban elhunyt, a nagybácsi, Lázár András a gyermekeket beajánlja a gyulafehérvári fejedelmi palotába apródnak.

A fejedelem

Nagykorúságukig a fejedelmi udvarban élnek a gyermekek, akik a sorba jött fejedelmeket szolgálták, közben Gábor szépen haladt felfelé a ranglétrán. 1613-ban ő lesz Erdély fejedelme, török támogatással. Előtte Báthori Gábor volt a fejedelem, aki a Habsburgokkal szövetkezett, kihasználta a gazdagokat, kizsákmányolta a szegényeket, rossz irányba vitte Erdély sorsát. Az erdélyi főnemesek megelégelték a fejedelem ténykedését, felbérelték a hajdúkat, akik valahol Nagyvárad környékén meggyilkolták. Bethlen Gábor kérte a fejedelemséget. Az erdélyi nemesek eleinte nem akarták Bethlen Gábort, de török nyomásra 1613 októberében megválasztják Erdély fejedelmévé – zárta Bethlen Gábor szülőházához, illetve a fejedelemhez kötődő előadását Varga Csaba, a Bethlen-kastély mindenese.