Erdély nemzetiségi arculata

Tavaly 6,461 millió lakost számláltak össze a tágabb értelembe vett Erdélyben. Vagyis 4,82%-kal kevesebbet, mint 2011-ben és 16,3%-kal kevesebbet, mint a 1992-es történelmi csúcsnál. Nemzetiségi szempontból a helyzet az alábbiak szerint alakult a rendszerváltás óta. Az arányok azokra vonatkoznak, akiknek ismert a nemzetisége, 742 225 személy esetén nincsenek információk a nemzetiségről, ami feltűnően nagy szám, ők az összlakosság 11,49%-t teszik ki! Amint a táblázatból is kiderül, abszolút számban minden erdélyi nemzetiség csökkent az utóbbi népszámlálás óta. Manapság kevesebb román, magyar, német, cigány és egyéb nemzetiségű ember él a tágabb értelemben vett Erdélyben, mint tíz, húsz, vagy harminc évvel ezelőtt. A fogyatkozás mértéke azonban eltérő, a románok száma például 8,84%-kal csökkent 2011 óta, a magyaroké viszont kétszer gyorsabban, 19,12%-kal, a németeké pedig még annál is kétszer gyorsabban, 37,91%-kal. Ellenben a romák száma csak minimálisan, 4,24%-kal, már ha egyáltalán bízni lehet a hivatalos adatokban. Az erdélyi megyék legjelentősebb nemzetiségi közösségét a következő táblázat szemlélteti, s csak azokra vonatkozik, akik nyilatkoztak nemzetiségükről.A táblázatból kiderül, a románok többségben vannak Erdély 14 megyéjében, a maradék kettő pedig magyar többségű. Abszolút számban a legtöbb román Kolozs megyében él, legmagasabb az arányuk, 95% pedig Hunyad megyében van. További négy megyében arányuk meghaladja a 90%-ot, öt megyében a 80%-ot, s csupán Kovásznában és Hargitában alkotnak kisebbséget.A magyarok csak a fentebb említett két székely megyében vannak többségben, Marosban és Szatmárban arányuk meghaladja a 30%-ot, Biharban és Szilágyban a 20%-ot. Kolozsban pedig a 10%-ot. Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megyékben a magyar a második kisebbség a romák mögött, Krassó-Szörény megyében pedig nem is kerül be a legnépesebb három kisebbség sorába, aránya pedig – egyedüliként – alacsonyabb, mint 1%.Az egykor jelentős németség lényegében eltűnt Erdélyből. Abszolút számuk immár egyetlen megyében sem éri el az ötezret, legtöbben Temes megyében vallották magukat német nemzetiségűnek, arányuk viszont csak Szatmár megyében haladja meg az összlakosság 1%-át! Az egykor szász erődöknek számító Szeben, Brassó és Beszterce-Naszód megyékben, vagy a jelentős sváb vidéknek tekintett Temes és Krassó-Szörény megyékben arányuk nem éri el az 1%-ot sem. Legjobb esetben az adott megye harmadik legnépesebb kisebbségi közösségét alkotják.Erdély harmadik legnépesebb nemzeti közössége immár a roma, abszolút számuk csupán Hargitában kisebb ötezernél, 12 megyében viszont meghaladja a tízezres szintet is. Erdély – és egész Románia – legcigányabb megyéje Maros, a romák ottani száma megközelíti a 45 ezret, aránya pedig a 10%-ot. Négy erdélyi megyében a cigányság a legnagyobb nemzeti kisebbség.Ami az egyéb nemzetiségeket illeti, a bánsági szerbek száma Temes és Krassó-Szörény megyékben haladja meg az ezres szintet, ott a harmadik legnagyobb kisebbségnek számítanak. Erdély legukránabb megyéje távolról Máramaros, az ukránok ott a megye legnépesebb nemzeti kisebbsége. A szlovákok száma Arad és Bihar megyékben jelentősebb, mindkettőben a megye harmadik legnagyobb kisebbségének számítanak. A horvátok száma csak Krassó-Szörény megyében jelentősebb, ott a megye második legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotják.