Erdőt ültet az államfő

Pár nappal ezelőtt erőteljes demonstratív kivonulás volt a Dâmboviţa megyei Ulieşti településen.

Az ország más részein lakó számára a név teljesen ismeretlen, és nagy válószínűséggel a véletlen emelte pár órára az országos érdeklődés homlokterébe – több tucatnyi település ugyanilyen joggal kerülhetett volna a sajtó, és főleg a képekkel is szolgáló televíziók figyelmébe. A lényeg ugyanis az volt, hogy ott elindítottak egy országos erdősítési kampányt, amelynek során az ígéretek szerint tízmilliószámra ültetnek ki facsemetéket az ország erdeinek felújítása, gyarapítása érdekében.

Ezt kellett „mediatizálni”, az ország népének tudomására hozni.

Ásóval, kapával

Ha jól tudom, manapság sokfelé már az erdőtelepítés is gépesítve zajlik; okos gépek ássák ki a gödröket, helyezik beléjük a csemetéket stb. No de a kézi telepítés mégis csak más: mert jön, ugye, az állam első embere (az általunk tárgyalt esetben az ügyvivő, meg a kijelölt kormányfővel együtt – pillanatnyilag nincs ország a világon, Románián kívül, amelynek két miniszterelnöke is lenne), ásót, majd kapát ragad, ráhúzza a hantot a kis csemetére, szakszerűen meg is tapodja a talajt körülötte.

Ha ez se fogan meg, az már igazán blamázs.

Meg kellene fogannia azzal az ötvenhárommillió facsemetével együtt, amelyet idénre ígért a környezetvédelmi miniszter.

A már régebbi újságolvasó talán emlékezhet rá, hogy „ősidők” óta évente megrendezik Az erdősítés hónapját.

Románia nem nagyon panaszkodhat erdőállományának nagyságára, Európában sok ország örülne ekkora zöld kincsnek.

Amelyet azonban, minden jel szerint, erősen elpazarolnak az utóbbi években, évtizedekben.

A fa, az erdő a „zöld arany”, szokták mondani. A szakemberek több síkon elemzik és hangsúlyozzák jótékony természeti, társadalmi hatásait. Mi most koncentráljunk a gazdaságiakra.

Ha az erdőirtás nem hozna komoly, anyagiakban mérhető hasznot, aligha kerülne rá sor.

Csakhogy a világon a fa drága, s úgy tűnik: ahogy egyre nehezebben hozzáférhető, egyre drágább. Igaz ugyan, hogy regenerálható – tehát újratermelődik –, no de mennyi idő alatt?

Egy ma telepített erdőnek legalább tíz év kell, amíg egyáltalán erdőnek kezd mutatkozni, s további évtizedekre, amíg kitermelhetővé válik.

Az erdő hosszú távú befektetés: az apáké, nagyapáké az unokák, dédunokák számára.

Nulláról, meg kicsit feljebb

2500 helyen a nulláról kezdik az erdősítést, jelentette ki pénteken az ügyvivő környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter az Országméretű erdő elnevezésű országos erdősítési kampány Dâmboviţa megyei nyitóeseményén. Többek között 7000 fiatal erdőbe ültetnek még csemetéket, erdősávokat telepítenek a Bukarest–Konstanca autópálya mentére, illetve Nagyvárad körgyűrűjének szegélyére, de a dăbuleni-i homokos területet is fásítják, mondta az ügyvivő miniszter. Aki szerint a most startoló kampány az utóbbi évtized legnagyobb erdősítési kampánya Romániában, és reméli, hogy az állami intézményekkel, a jóhiszemű állampolgárokkal közösen sikerül minél nagyobb területet erdősíteni, és bebizonyítani mindenkinek, hogy az illegális fakivágás ellen hozott törvényes intézkedéseken túl is tenni akarunk azért, hogy az elkövetkező generációk minél szebb, zöldebb és kiterjedtebb erdőknek örvendhessenek.

Hát örvendjenek az elkövetkező generációk minél szebb, zöldebb és kiterjedtebb erdőknek.

Erdőirtás, pénzben kifejezve

Azt mondják, tavaly, 2019-ben 2,5 milliárd euró értékben vágtak ki erdőket Romániában.

A sajtó szörnyűlködéseit figyelembe véve úgy látszik, hogy ez nagyon sok.

Az igazi baj azonban, hogy az összegnek több mint fele illegális kivágásokból származik.

Az erdő – többek között – azért van, hogy ésszerű körülmények között kitermeljék, és hasznot szolgáltasson: az okos erdőgazdálkodás tudja, mennyit, mikor lehet, szabad kivágni ahhoz, hogy az állomány regenerálódhasson, s az érzékeny egyensúly fennmaradjon.

Úgy tűnik, Romániában ez az egyensúly megbomlott. Az erdőkitermelés (ha nyakló nélküli is) azonnali és szép hasznot hoz; amúgy pedig, mondják, akik csinálják, „utánam az özönvíz”.

GPS-szel, egyebekkel

Eljön az idő, amikor az ország egyik fontos természeti kincse kifosztásának

leáldozik a napja?

Tavaly december elején a Környezetvédelmi Minisztérium változásokat jelentett be az erdőirtások nyomonkövetésének tekintetében.

Többek között arról döntöttek, hogy GPS-szel figyelik a kitermelésben résztvevő kamionokat, (havonta kétszer frissített) műholdas felvételeken   

rögzítik (majd elemzik) egy adott terepszakaszon a helyzetet, megtiltják az EU-n kívüli országokba irányuló rönkexportot stb.

Románia pillanatnyilag valóságos paradicsom a fakitermeléssel és  -feldolgozással foglalkozó cégek számára. Tíz éve nem egészen négyezer cég szerepelt az ezzel foglalkozók listáján, tavaly már hatezernél több – ez azt jelzi, hogy még mindig érdemes e piacra belépni.  

Fatüzelés magas fokon

Több minden indokolja a legális és illegális erdőirtás arányának növekedését.

Egyebek közt az, amiről keveset beszélünk, hogy Romániában a fatüzelés

az egyik nagyon fontos fűtési forrás.

Országos statisztika szerint 3,415 millió háztartás (a háztartások 45,71%-a!) fával fűti lakását. A falusi háztartásokra vonatkozóan az arány 85%-os.

Köztudott (avagy sem?): a fafűtés az egyik legkevésbé hatékony fűtési mód.

Ezért született tavaly nyáron egy olyan, okos országos kezdeményezés, hogy gyorsítani kellene kiterjeszteni a földgáz bevezetését vidékre is, mert egyrészt a gázfűtés olcsóbb (és mennyivel egyszerűbb!) a fafűtéssel szemben, egyúttal kevésbé környezetszennyező.

***

Osztani lehet az észt arról, hogy mi lenne jó és még jobb.

Maradjunk pillanatnyilag annál, hogy Románia legfelsőbb köreiben megpróbálják az erdő ügyét felkarolni.

A közösség érdekében szeretném, ha sikerrel.