Faragó: „Teljesen értelmetlen volt”

Az ellenzék kezdeményezésére hétfőn és kedden tartott rendkívüli parlamenti ülésszakkal kapcsolatban kérdeztük meg Faragó Péter aradi RMDSZ-es képviselő véleményét. 

„Teljesen értelmetlen volt, sajnos sikeresen elbeszéltünk egymás mellett, pedig volt lehetőség értelmes, tartalmas politikai vitára a tüntetésekkel kapcsolatban, mert Emil Boc kormányfő békülékeny hozzáállást tanúsított. Csakhogy, mint annyiszor, az ellenzéki szociáldemokraták, liberálisok, konzervatívok kizárólag az olcsó populizmust, a médiaszereplést, népszerűséget hajhászták, hisz a végén bebizonyosodott, egyetlen konkrét javaslattal sem álltak elő, számukra egyetlen szlogen létezett: mindenki mondjon le” – értékelte az eseményeket Faragó.

Ami pedig a választásokat illeti, az aradi képviselő megerősítette a Nyugati Jelennek, hogy az RMDSZ rendes választásokat akar, nem pedig előrehozottat. „A kormánykoalíciót végigvisszük, amennyiben semmilyen rendkívüli esemény nem kényszerít bennünket a kormányból való kilépésre. Szerintünk az előrehozott választás senkinek sem jó, mert elsősorban bizonytalanságot okoz nem csak a választópolgároknak, hanem a gazdaságnak is, amely az utóbbi időben pozitív jeleket is felmutatott. Majd ősszel mindenki az urnák elé járulhat, és voksával értékelheti, hogy amit eddig tettünk jó volt-e, vagy jöjjön más összetételű kormány. Mi megpróbáltuk kihozni a maximumot, de ebben az egész uniót érintő gazdasági válságban egyszerűen nem volt több anyagi forrás. Most a gazdaság stabilabb több országénál, és hangsúlyozni szeretném, hogy az emberek elégedetlenségét megértjük, elfogadjuk, mert az életszínvonal sajnos nem emelkedett. Pedig az RMDSZ azt akarja, hogy fokozatosan emelkedjék, az emberek jobban éljenek.”

Az ellenzék másik javaslatát, miszerint minden képviselő és szenátor mondjon le mandátumáról és akkor legyenek előrehozott választások, nonszensznek tartja.

„Ha az ellenzéki USL vette volna magának a fáradságot, és elolvassa az Alkotmányt, akkor tudnia kellene, hogy ha egy képviselő lemond mandátumáról, akkor időközi választásokat írnak ki a választókörzetében. Ha minden képviselő, szenátor lemond, akkor is ugyanez a helyzet, mert ezzel nem lehet feloszlatni a parlamentet. A parlament, mint intézmény üresen is, de megmarad, feloszlatását csak kétszeri kormánybukás után kezdeményezheti az államfő. De az államfő azt is megteheti, hogy kivár tíz kormánybukást. Mindez hosszadalmas, időigényes procedúra” – magyarázta Faragó Péter.

A tavaszi–nyári parlamenti ülésszak február 1-jén kezdődik, első nap kerül sor az RMDSZ-frakció találkozójára, amelyen miniszterek, államtitkárok is részt vesznek, hogy megbeszéljék a prioritásokat. „Az RMDSZ számára most az első helyen a családtámogatási törvény megszavaztatása van, hisz ezt mi kezdeményeztük” – tette még hozzá a képviselő.