Mérleg, üzenet, képviselet

A 2011-es esztendő rövid mérlegének megvonása mellett BOGNÁR LEVENTE alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke beszél az idei választásokról, esélyekről, az EMNP-vel való kapcsolatról.

 

– A tavalyi esztendőnek természetesen megvoltak a prioritásai, és a magyarság szempontjából a legfontosabb eseményét a népszámlálás jelentette. Itt elsődleges feladatnak tekintettük az üzenetünk szétterítését, hogy aki teheti, vallja meg a magyarságát, figyeljen oda, mit ír be a népszámlálási biztos, mert természetesen nem jutott el minden magyarhoz magyar összeíró. Nem volt véletlen és üres kifejezés, a „minden magyar számít” szlogen, hisz jogaink gyakorlása számarányunktól is függ. Másik fontos tevékenységünk az Erdélyi Konzultáció Arad megyei lebonyolítása volt, hogy megtudjuk, melyek a lakossági elvárások. Jelenleg még folyik az adatok feldolgozása, és a végeredményt felhasználhatjuk a mi prioritásaink kialakításában. Azért különválasztanám a magyar közösséget érintő prioritásokat, mint oktatás, kultúra, egyház, és az életminőséggel kapcsolatosakat, mert ez utóbbiak elérése szorosan összefügg a többségével és a megyei önkormányzattal is, hisz az anyagi források egy részét innen kapjuk. Az életminőség azért kiemelten fontos kérdés számunkra, mert a lakosság jóléte, otthon maradási szándéka attól függ, hogy érzi magát az illető településen, megkapja-e az életszínvonal emeléséhez szükséges lehetőségeket. És nem hagyható ki a közigazgatási átszervezés körül csapott hisztéria, amellyel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a megyéket meg kell őrizni. Nekünk országos szinten is a megyékért kell kiállnunk, nekünk, Arad megyei magyaroknak a problémáinkat itt, a megyében kell megoldani.

Visszatekintve 2011-re, ki kell emelnem az Aradi Magyar Napokat, a falunapokat, amelyek erősítik magyar közösségeinket. Mozgalmas esztendő volt, de sikerült mindenhol megtartani a tervezett rendezvényeket. A legközelebbi választmányunkon egyébként helyi vezetőink majd beszámolnak a tavalyi évről, az általános és speciális kérdésekről.

Ami kimondottan a megyeszékhelyet illeti, az első három helyen szintén az oktatás, kultúra és az egyházak állnak. Legfontosabb megvalósításnak a Csiky Gergely Főgimnázium új szárnyának befejezését tartom, kész, és már több eseménynek helyt adott a díszterem. Szintén ide kapcsolódik, hogy sikerült elintézni az adómentességet a püspökségnek, ellenkező esetben nehezen tarthattuk volna meg a 49 évre aláírt szerződést. Kultúra terén fontos, hogy az Aradi Kamaraszínházat sikerült megtartani, sőt, egyre mélyebb gyökeret ereszt a város kulturális életében, és a magyarságnak óriási szüksége van erre az intézményre, de megemlíthetem a kihelyezett Liszt Ferenc-, Tóth Árpád- és Szántay Lajos-emléktáblákat, az újaradi Szentháromság-szobor restaurálását, egyházaink támogatását. És ha nem is vagyok vele teljesen megelégedve, de azért sétálóutca lett a Forray, folytatódnak a történelmi belváros műemléképületeinek megmentését célzó programok, a kerékpárutakról már nemcsak beszélünk, hanem konkrét előrelépések történtek.

– Könnyebb úgy tárgyalni a román féllel, hogy már nemcsak alpolgármester, de megyei elnök is, és gyakorlatilag helyben, felettes megkérdezése nélkül dönthet bizonyos kérdésekben?

– Tizenöt éve dolgozom a közigazgatásban, azért ismernek engem, de a bejárást, például a megyei elnökhöz, megkönnyítette. Más kérdés, hogy az ember jobban kell figyeljen, miként fogalmaz, mit jelent ki. Hangsúlyozom viszont, hogy én nem magamat, hanem az Arad megyei magyar közösséget képviselem az ilyen tárgyalásokon, azért vagyunk ott, hogy valamit tegyünk a magyarságért. Nem úgy, mint bizonyos alakulatoknál levők, akik talán már az ötödik politikai pártnál kötöttek ki, és akik nem annyira közösségi, hanem inkább egyéni célokat követnek.

– Romániában minden választási év zűrös. Érződik már ennek előszele?

– Új helyzet, hogy a két választás egyszerre lesz. Ennek lesznek előnyei és hátrányai. Bizonyos helyzetekben minden magyar a saját helyén éli meg a magyarságát, saját közegében gondolkodik, ezért olyan üzenetet kell kivinnünk, amely helyi szinten megfelelőképpen mozgósítja választóinkat. Fontos, hogy mint a magyarság érdekvédelmi szervezete, ezekre a kérdésekre koncentráljunk.

– Az is új helyzet, hogy először lesz magyar versenytárs.

– Abban bízom, sikerül egy olyan formában gondolkodni, együttműködni, hogy a megyei képviseletet ne veszítsük el. Azokról a megyékről van szó, ahol amúgy is csak szűkös képviseletet biztosíthatunk, és a szavazatok száma szinte megegyezik a magyarság számával, ami eleve kevés, tehát fontos, hogy ne osztódjanak tovább a voksok.

– Szépen hangzik az együttműködés óhaja az EMNP-vel, sok politikus hangoztatja ezt, de konkrétan, miként képzeli ezt a gyakorlatban az RMDSZ? Mert az együttműködés vagy a jelöltek büszkeségcsorbító indulását jelentheti a másik listáin, vagy a koalíciót, ami viszont emelt és elérhetetlen parlamenti bejutási küszöböt jelent a magyarságnak.

– Egyelőre még nincs megszabott irány az RMDSZ-ben, hisz csak a közelmúltban vált biztossá a választások összevonása. Hogy miként őrizhetjük meg a magyar szavazatokat, egy fontos kérdése 2012-nek. Székelyföldön már voltak eddig is magyar–magyar politikai összecsapások, de ott végül úgyis egy magyar nyert, itt a szórványban viszont teljesen más a helyzet.

– Aradon volt már hivatalos kapcsolatfelvétel az EMNP-vel?

– Találkozunk utcán, rendezvényeken, de ilyenre még nem került sor, ismétlem, még nincs kidolgozott stratégia erre. Ez teljesen új helyzet, és én azért fogok dolgozni, hogy továbbra is biztosítsuk a magyarság képviseletét.

– És a PDL-vel marad a jó viszony?

– Mi Arad megyében olyan helyzetben vagyunk, hogy az eredmények eléréséhez koalícióra kell lépnünk egy többségi párttal, ez világos, és az eddigi gyakorlat ennek helyességét igazolta. Ellenzékből képtelenek vagyunk eredményeket elérni. Ha most PDL-nek is hívják, a demokratákkal helyben 1996 óta koalícióban vagyunk. Hogy most ők ennyire túlnyerték magukat, számukra is nehéz problémát jelent. Céljaink eléréséhez a többséggel kell egyeztetni.