Negyedik nekifutásra sikerül?

Ma délelőtt járt le a pályázati határidő a Déva-Szászváros autópálya megépítésére. Ennek ellenére a bukaresti székhelyű országos autópálya- és útépítő vállalat sajtószolgálata még délután sem tudta, hogy pontosan hány pályázat érkezett a közel 33 kilométeres autópálya-szakasz megépítésére.

A Déva és Szászváros közötti 33 kilométeren épülne a dél-erdélyi autópálya (4-es európai folyosó) első szakasza. Már amennyiben a mostani, negyedik nekifutásnál végre sikerülne kiválasztani a kivitelező céget. Még ez esetben sem biztos, hogy sikerül megépíteni a sztrádát, mivel az EU-s pénzek csak december végéig férhetők hozzá. A kilátások korántsem derűsek.

Az országos autópálya és útépítő vállalat adatai szerint a tenderen a kivitelezési ár és a műszaki megoldások egyenlő súllyal rendelkeznek, vagyis a győztes pályázat kiválasztásánál 50%-os arányban a legalacsonyabb árat, 50%-ban pedig a technológiai hátteret veszik számításba. Az éveken keresztül elhúzódó halasztások miatt a költségek is emelkedtek, méghozzá az eredeti 170 millió euróról a jelenlegi 253 millióra, ami azt jelenti, hogy kilométerenként a sztráda közel 7,7 millió euróba kerül az eredeti 5,1 helyett.

Bezáródik a történelmi rés?

Az Arad-Déva-Nagyszeben-Bukarest útvonalon épülő autópálya gondolatát 1999-ben karolta föl az EU, a Jugoszlávia elleni NATO bombázás idején. Egyszerűen alternatíva kellett a Budapest-Újvidék-Belgrád-Niš-Szófia-Plovdiv-Drinápoly (Edirne)-Konstantinápoly (Isztambul) úthoz, mely ugyan a rómaiak ideje óta Közép-Európa és a Balkán közötti főútvonal (az oszmán seregek is erre haladtak hódítóútjaikon), de a szerbiai zavaros helyzet miatt használhatatlanná vált.

Ezért választották Brüsszelben alternatívaként a Dél-erdélyen és Bukaresten keresztül vezető utat. Noha az EU az autópálya-építés költségének 75%-t biztosítja, s 11 év bőven elég lett volna a teljes sztráda elkészüléséhez, eddig egy centiméternyi autópálya sem épült fel.

2005-ig ugyanis csupán elvi szinten beszéltek a pályáról. Öt évvel ezelőtt kijelölték a pontos útvonalat, legalábbis a legelsőnek felépítendő Déva-Szászváros szakaszon. A következő időkben két tender is volt, a munka mégsem kezdődött el. 2007 és 2008 között az égvilágon semmilyen előrelépés sem történt, az ügy csak tavaly mozdult el a holtpontról.

Októberben az autópálya és útépítő vállalat megtartotta a harmadik tendert a kivitelező cég kiválasztására. A tendert azonban két vesztes cég megóvta a bíróságon, köztük az aszfalt királyának becézett Costel Căşuneanu, aki később a Cătălin Voicu PSD-s szenátor maffiózó hálózata kapcsán kerül a DNA figyelmébe.

Mindenesetre tavaly ősszel a bukaresti táblabíróság elrendelte az októberben megtartott tender felfüggesztését, majd az idei év elején – még a Voicu-Căşuneanu maffiahálózat ügye kipattanása előtt – érvénytelenítette azt.

Magyarán a nullától kell kezdeni az egészet, noha tavasszal már elkezdődhetett volna a konkrét építkezés.

Hátha a negyedik nekifutás sikerül? Korántsem biztos, hangsúlyozta nemrég Radu Berceanu szállítási miniszter. A helyzet nem változott, a hamarosan megrendezendő negyedik tendert ugyanúgy megóvhatják a bíróságon. Amíg az igazságügy nem mond ítéletet – aligha kevesebb néhány hónapnál –a munkálatok megkezdését automatikusan felfüggesztik. A közbeszerzési tenderek bírósági megóvása, pedig nemzeti sport Romániában. Míg Ausztriában 100 közbeszerzési tenderből átlagban kettőt óvnak meg bíróságokon, nálunk az arány 14.

Csakhogy az autópálya-építését az EU az ISPA előcsatlakozási alapból finanszírozza. Mivel országunk már 2007-ben csatlakozott az unióhoz, az előcsatlakozási alapokat csak 2010. december 31-ig lehet igénybe venni.

Magyarán a vesztesek újabb óvása esetén elúszik az EU-s pénz, s a finanszírozás teljes egészében az amúgy is koldus-szegény román államra hárul.

Tavaly március óta, amikor hosszú helyben toporgás után meghirdették a harmadik licit munkafüzetjét, egymás után jöttek az óvások, a pálya viszont nem haladt. A sajtó pedig bizonyára felteszi majd nekem a kérdést: hogy lehettem olyan ügyetlen, hogy elszalasztottam az EU-s finanszírozást, tette fel a retorikus kérdést nemrég a felháborodott Radu Berceanu.