Szeretetben együtt voltak, emlékeztek

Amint arról a keddi lapszámunkban beszámoltunk, október 14-én, szombaton a kisiratosi római katolikus templomban 10 órától celebrált szentmisével indult a településen 70 évvel ezelőtt születetteknek a találkozója. A szentmise után a diákok és hozzátartozóik, valamint az egykori tanáraik átvonultak a Rózsa Panzió éttermébe.

Farkas Viktória megnyitója

Ott a diákok elénekelték a Gaudeamus Igitur kezdetű ballagási éneket, majd megtapsolták a jelen lévő tanáraikat. Farkas Viktória név szerint kiemelte Benedek Sándor matematikatanár, Dermendzsi Lucia román nyelv és irodalomtanár, valamint Milka Péter tanár érdemeit.

Mindenki helyet foglalt az ízlésesen megterített asztaloknál, közben elbeszélgettünk a találkozó egyik fő szervezőjével, Farkas Viktóriával, aki 70 évvel ezelőtt Kisiratoson látta meg a napvilágot. Érdeklődésünk nyomán ő elmondta: 1968-ban 38-an végezték el a helybeli iskolában a VIII. osztályt, a végzősök közül azonban csupán 17-en vannak jelen, a hiányzók közül többen elhunytak, ugyanakkor olyan aradi, illetve külföldre távozott osztálytársai is vannak, akik sem a Facebookos meghirdetésre, sem a telefonos megkeresésre nem válaszoltak. Mivel a közintézményekben még javában folynak a felújítási munkálatok, ott nem szervezhették meg, de Fodor Mátyás, a Rózsa Panzió tulajdonosa felajánlotta a tágas ebédlőt, ahol kiváló feltételek között lehetnek együtt. A 17 osztálytárs mellett eljött a volt tanáraik közül Benedek Sándor, Milka Péter, akik a kezdő két osztálynak az osztályfőnökei voltak, később azonban egyesítették a két osztályt Benedek Sándor osztályfőnökkel. Akkoriban az iskolaigazgató Benedek Katalin volt, aki egészségügyi okok miatt nem tud részt venni a találkozón. A találkozóra eljött dr. Brauch Magda magyar nyelv és irodalomtanár, valamint Dermendzsi Lucia román nyelv és irodalomtanár, aki megtanult magyarul, s nagyon sokat segített, hogy megértsék a román nyelvet, és sikeresen felvételizhessenek középiskolába vagy szakiskolába. Akkoriban ugyanis Kisiratoson néhány hivatalos személy kivételével, mindenki magyarul beszélt, ezért ennyi év távlatából visszagondolva, rendkívül lelkes, a diákjaikat becsületre, tisztességre nevelő, azokért minden áldozatra kész pedagógusgárda oktatott a faluban.

Mindnyájuknak nagyon fontos volt, hogy az élet minden körülményei között helytálló fiatalokat neveljenek. A régi pedagógusok életében is váltást jelentett, amikor Almási Vince sporttanárt nevezték ki az iskola élére, ezért őt is meghívták a feleségével, Ilonkával együtt, akárcsak a jelenlegi iskolaigazgatót, Fischer Zsuzsannát és férjét, Almási Gábort. Azért kell kihangsúlyozni a kisiratoson oktatott pedagógusgárda érdemeit, mert a településről nagyon sok értelmiségi – orvosok, mérnökök, állatorvosok, más értelmiségiek – kerültek ki. Mindenkibe belenevelték: ne legyenek tolakodók, kapzsik, tanúsítsanak jóérzést. Amikor felvételiztek a 3-as Líceumba, Benedek Sándor osztályfőnök elkérte a kollektív gazdaság Molotov márkájú teherautóját, azzal utaztak Aradra. Ott leparkoltak az UTA közelében, majd gyalog mentek a líceumba, ahol a tanár velük volt a felvételi vizsgán is. Ő nemcsak a matematikára, hanem a jó gazdálkodásra is megtanította a diákjait. 

A Kisiratosról származókat a Szent Kereszt felmagasztalására szentelt templomban keresztelték, ott kötöttek házasságot, a gyermekeiket is a legtöbben ott kereszteltették meg, és talán a helybeli temetőbe kísérik majd az utolsó útjukra is.

Mivel az iskolában folynak a tatarozási munkálatok, az osztálynaplót nem tudták kiadni, a végzős tablójuk a kultúrotthon emeleti részében található, nem tudták lehozni, de lefotózták, s a kicsinyített másolatát magukkal hozták. Megtartották az osztályfőnöki órát, a jelen lévő egykori diákok ismertették az eddigi életútjukat, vázolták a jövőbeli terveiket.

Milka Péter emlékei

A tanárok közül Milka Péter mondott köszönetet a meghívásért, majd elmondta: 1964-ben itt kezdte tanári pályafutását, amikor a most 70 évesek ötödik osztályosok voltak, kinevezték az A osztály főnökévé. A másik osztályt Begó Anna vette szárnyai alá, majd VII. osztálytól a két osztályt összekapcsolták. Akkoriban az iskolában közel 500 tanulót tartottak nyilván, a tanári kar a tanítókkal és az óvónőkkel együtt közel 40 pedagógusból állt, jól megértették egymást. Először a Gróza téren Sávai Ilonkáéknál lakott, később az iskolában megbeszélték, hogy átengedik neki a takarítóasszony kicsiny szobáját. Az egyik szolgálati szobában lakott Brauch Magda, a másikban jómaga. A szobák 4 négyzetméteresek voltak, magas mennyezettel, ő kapott egy villanyradiátort, amit hétfőn bekapcsolt, és szombatig, amíg hazautazott, folyamatosan ment. Akkoriban a nyári vakáció háromhavi fizetését előre, egyszerre kiadták, így hazautazott Temesvárra, és szeptemberig otthon lakott, ami manapság lehetetlen lenne. Akkoriban a kisiratosi tanároknak a többsége ingázott, méghozzá a kürtösi vasútállomástól lábbusszal. Mivel az iskolában nyulakat kellett tenyészteni, Kovács Károly néha levágott közülük néhányat. Muntean tanítónő is ott lakott, levágtak 2-3 nyulat és nála együtt elfogyasztották, buliztak. 13 évet tanított Kisiratoson, majd versenyvizsgával került Aradra, pontosabban Újaradra, a Posada utcában lévő iskolába helyezték, ahol olyan csintalan gyermekeket talált, mint sehol máshol, nem lehetett közöttük fegyelmet tartani. Szomorúan vallotta be: sajnos már betöltötte a 80. életévét, átesett a koronavíruson, de ilyen szomorú dolgot még nem tapasztalt, mint az orosz–ukrán háború, amelyben a harcoló felek kegyetlenül pusztítják egymást. Néhány nappal ezelőtt újabb háborús tűzfészek keletkezett, a palesztinok megtámadták Izraelt. Nem gondolta volna, hogy idős korában még ilyen kegyetlen pusztítások megtörténhetnek. 

Benedek Sándor 74 éve érkezett Kisiratosra

Benedek Sándor nyugalmazott matematikatanár elöljáróban köszönetet mondott a meghívásért, de elnézést kért, amiért nem tud sokáig maradni, mert a beteg feleségének a felügyeletére megkért valakit. Amit Milka Péter kollégája elmondott, az mind igaz, csakhogy maga hamarabb kezdte, és sokkal tovább tanított nála, hiszen 74 évvel ezelőtt érkezett Kisiratosra. Minden diákjáról őriz valamilyen emléket, a matematika mellett a diákjait megtanította a gyümölcsfák, illetve a szőlő metszésére is. A második világháború idején kétszer próbált átszökni Magyarországra, másodszor éppen Kisiratos mellett. Elmesélte a háború idején átélt megpróbáltatásait, amelyeket ezúttal nem részletezünk, olvasható lesz az Embersorsok című, kiadás előtt álló kötetben.

Dr. Brauch Magda tíz évig tanított itt

Dr. Brauch Magda is Kisiratoson kezdte a tanári pályafutását, melynek során 10 évig tanított, az első három évben itt lakott, utána ingázott, amiben a legnehezebbnek a Kürtös–Kisiratos közötti útnak a megtétele bizonyult. E kalandos utazásait meg is írta, az utolsót szeretné bemutatni. Az utazást leszámítva, nagyon szép emlékei fűzik Kisiratoshoz. Leszögezte: nem becsvágyból doktorált, hanem azért, hogy magasabb színvonalon taníthassa édes anyanyelvünket, amelynek a helyes tanításával kapcsolatban nemrég jelent meg a 14. kötete. A Korszakok című kötetéből ajándékba hozott néhányat, azokat szívesen dedikálta. Zárszavaiban arra ösztönözte hallgatóságát: akinek vannak építő jellegű emlékei, azokat írja meg. Ami a tanári pályát illeti, középiskolás korában még úgy gondolta: minden lehet, de tanár nem, mert azokat a diákjai gúnynevekkel látják el, csúfolják őket. Most mégis úgy érzi: ha tízszer kellene az életét újrakezdenie, mindahányszor a tanári pályát választaná.

Almási Vince visszaemlékezése

Almási Vince egykori iskolaigazgató, leköszönt polgármester magát a társaságban kakukktojásnak vélte, mivel sem az ünnepelt 70 évesek korosztályához nem tartozik, de tanár sem volt, noha ilyen kiváló közösségben nagyon szívesen tanított volna. Magát és családját sokfelé hívták, állást, lakást biztosítottak volna, mégis maradt, mert úgy érezte: itt a helye, és 60 éves korában szánta rá magát a családjával, hogy Kisiratosra költözzenek. Addig Kürtösön laktak, mert a feleségének ott volt a munkahelye. Szívesen utazott naponta Kisiratosra, ahol 1972–75 között sporttanár volt, majd 1975-ben kapta az utasítást, miszerint másnap reggel jelenjen meg Derban elvtársnál, a megyei pártbizottságon. Nem tudta ki az, de amikor odament, az azt mondta: másnap reggel jelentkezzen a KISZ-nél, mert ő a megyében az egyetlen, aki éppen megfelelt a párt elvárásainak. Ott 5 évet dolgozott, miközben mindenfajta pártiskolába el akarták küldeni, de aztán visszatért a szülőfalujába, ahol 16 évig volt az iskola igazgatója. Utána a kisiratosi közösség eldöntötte: jó lenne, ha a kürtősi vezetőségben Kisiratosnak egy alpolgármesteri tisztséget biztosítanának, aki az érdekeiket képviselné. Úgy érzi, sokat tudott a faluért tenni, mert akkoriban annak is örültek, ha Kisiratoson sikerült zúzott kővel burkolni egy-egy sáros utcát, vagy sikerült megjavítani az iskola, esetleg az óvoda épületét. Számára nagy élmény volt, amikor népszavazást szerveztek Kisiratos önállósodásáról, a Kürtöstől való elszakadásról. A kisiratosiak 96 %-a az önállósodásra szavazott, miközben a kürtösiek azt mondták: kár, hogy magyar, mert megválasztanák Kürtös város polgármesterének.

Kisiratos megmaradt magyar közösségnek, ahol magyar katolikus templom és iskola van. Örvendett, amiért a feleségével jelen lehettek a rendezvényen, gratulált a volt tanárainak, dr. Brauch Magdának és Benedek Sándorak, jó egészséget, további sok sikert kívánva mindenkinek.

38 végzős közül 17-en jelen

A tanárok hozzászólása után Farkas Viktória bejelentette: sajnos, a 38-ból csupán 17-en jelentek meg, ugyanis közülük már elég sokan a temetőben nyugszanak, mások viszont nem óhajtottak eljönni. 

Az osztálytársak közül Czank Etelka, Szellelki Lajos és Farkas Viktória mondtak köszönetet a tanáraiknak, illetve mindazoknak, akik bármiben is segítettek a 70 évesek találkozójának a létrejöttében. A találkozó ft. Máthé Lóránd plébános vezetésével közösen elmondott Miatyánkkal, majd az általa mondott áldással és közösen elfogyasztott ünnepi ebéddel zárult, melynek során megvágták a 70-es számmal díszített jókora tortát is.

Dermendzsi Lucia román nyelv és irodalomtanár, sokat segített, hogy megértsék a román nyelvet .