Többfrontos küzdelem

Globális háború közepén vagyunk, amely jóval 2022. február 24. előtt kezdődött. Ezen hadviselés célja azonban nem a területi hódítás, mint az oroszok Ukrajna elleni agressziójában, hanem szellemi hódítás. Az európai emberek szíve és lelke meghódítását célozza, mindenekelőtt a fiatalokét, és lőfegyver helyett hamis információkkal és propagandával zajlik, főleg virtuális térben, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő szerdai dévai sajtóértekezletén. Az autoritér rendszerek ezzel szándékozzák elhitetni, hogy a demokrácia kudarcot vallott, és nincs jövője. Az idősebbek emlékeznek, hogy 1989 előtt a hivatalos propaganda nem győzte belénk sulykolni, hogy a nyugati kapitalizmus a szakadék szélén áll. Azóta sem omlott össze, a kommunizmus viszont igen, idézte fel Winkler Gyula.

Az információs háború szerteágazó módszereket alkalmaz, az orosz propaganda például külön román nyelven megfogalmazott üzenetekkel bombázza Romániát, más témára összpontosító, magyar nyelvűeket Magyarországon és más jellegűeket – lengyel nyelven – Lengyelországban. Mindezek célja azonban ugyanaz: a közvélemény félretájékoztatása, és a demokratikus rendszer megkérdőjelezése.

Brüsszelben két módon igyekeznek küzdeni a dezinformációs hadviselés ellen: egyrészt az internetes információ-források szabályozásával, noha ez korántsem könnyű, a hamis hír és a szabad véleménynyilvánítás közötti határvonal nem mindig egyértelmű. A demokrácia egyik alappillére pedig éppenséggel a szabad véleménynyilvánítás. A másik módszer az oktatás és a kritikus gondolkodás kialakítása, amely az információfogyasztóra bízza a valós és a hamis információk szétválasztását, de ez hosszabb időt vesz igénybe, és össztársadalmi erőfeszítést feltételez.

Az EU-nak azonban nemcsak a dezinformációs háború jelent gondot, a zöld átállás szintén fontos kihívás. A Global Energy Monitor nemzetközi intézet nemrég közzétett tanulmánya szerint 2022-ben világszerte 1%-kal növekedett a széndioxid-kibocsátás, és aggasztóan sok új engedélyt bocsátottak ki kőszénalapú hőerőművek építésére. Kína az első (90 engedély), sorrendben pedig India és Indonézia következik, ismertette a helyzetet az RMDSZ EP-képviselője.

Vagyis az EU hiába küzd elszántan a kibocsátások drasztikus csökkentéséért, az nem sokat ér, ha a világ többi részén nem tőrödnek ezzel. Kína és India nem is kis játékosok, a világ legnépesebb országai. Az EU továbbra is kitartóan törekszik a klímacélok elérésére, miközben az ukrajnai háború nyomán arra törekszik, hogy minél inkább függetlenedjen Oroszországtól, ami a szénhidrogéneket illeti. Az EU-nak meg kell találnia a diplomáciai és kereskedelmi eszközöket, hogy méltányos legyen az átállás. Ráadásul a méltányosság nemcsak az EU és a világ többi részének viszonyaira kell hogy vonatkozzon, hanem az EU-n belüli, országok közötti viszonyokra is. Dániában például más a helyzet, mint Romániában. Winkler szerint ezért Romániának támogatnia kellene Franciaország kezdeményezését, hogy az atomenergiát is zöldnek minősítsék, de ugyanakkor Németországot is, amely a földgáz átmeneti alkalmazásának további engedélyezéséért küzd. Az átállás jó 25-30 évet vesz igénybe, megfontoltan és óvatosan kell kezelni a kihívást, különben az EU könnyen elveszítheti saját népességének támogatását.