Hogyan zajlott az írófejedelem temesvári látogatása?

A kétszáz esztendeje született írófejedelemre, Jókai Mórra emlékeztek a temesvári irodalombarátok 2025. április 11-én, a magyar költészet napján, József Attila és Márai Sándor születésnapján. A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temesvári Várbástya Egyesület Irodalombarátok köre közös rendezvényén Szekernyés Irén mutatta be Jókai Mór életpályáját, Szekernyés János a nagy író temesvári látogatását elevenítette fel, Varga Ildikó az Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilm levetítéséhez mondott bevezetőt, amelynek témája Jókai és a nők. A Magyar Költészet Napján, Jókai kevésbé ismert költeményeiből is ízelítőt kaptunk.

Az Ambrózy Kávéházban megtartott Jókai Mór 200 című rendezvény szép számú résztvevőjét Tamás Péter moderátor, a Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja köszöntötte. A komáromi születésű Jókai Mór életpályájáról Szekernyés Irén tartott vetítéses előadást A „márciusi ifjúból” lett írófejedelem – rövid pályakép címmel, amelyből megismerhettük az ügyvédi diplomával rendelkező fiatal író, költő, újságíró, lapszerkesztő, tehetséges festő irodalmi indulását, az 1848. március 15-ei forradalmi eseményekben való részvételét, majd érdekességeket tudtunk meg a nála 8 évvel idősebb Laborfalvi Róza színművésznővel kötött, akkor rendhagyónak számító házasságáról, látványosan felfutó írói, lapszerkesztői pályafutásáról, majd időskori, országos botrányt kiváltó második házasságáról, amelyet Nagy (Grósz) Bella színművésznővel kötött 74 esztendős korában.

A temesváriak számára kiemelt fontosságú a nagy magyar író 1885. október elején lezajlott látogatása a Bánság fővárosában, amelynek részleteit Szekernyés János Jókai Mór Temesváron című előadásból ismerhettük meg. Erre a látogatásra abból az alkalomból került sor, hogy a színházi főszezonban, ősztől tavaszig most először nem a német, hanem a magyar társulat játszhatott az 1875-ben felavatott Ferenc József teátrum színpadán. Jókai Mór az általa is támogatott Gerőfy Andor temesvári színidirektor meghívására (Ormós Zsigmond főispán meghívása mellett) érkezett Temesvárra 1885. október 2-án, egy kisebb delegáció kíséretében, amelynek tagja volt többek között Török János korábbi temesvári polgármester, Budapest rendőr-főkapitánya, aki éppen az előző évben vezette be az utcai villanyvilágítást Temesvárra. Amikor Jókai Mór a pályaudvarról Telbisz Károly polgármester kíséretében a szálláshelyéül szolgáló Vármegyeháza felé haladt, az útvonalon hatalmas tömeg sorakozott fel, amely lelkesen éltette Jókait,  „azonban a tiszteletadás Temesvárhoz leginkább illő megnyilatkozása véleményünk szerint az volt, hogy amerre a menet elhaladt, meggyújtották a villanylámpákat… Kerek egy esztendeje alkalmazták Temesváron – első ízben Európában – a villamos áramot utcai közvilágításra” mondta Szekernyés János. Jókai Mór a beiktatásának 10. évfordulóját ünneplő Ormós Zsigmond főispán vendége volt a Vármegyeházán, ahol a Filharmóniai Társaság énekkara hangulatos szerenáddal lepte meg. Erre reagálva, az esti díszvacsorán mondott köszöntőjében, a Filharmóniai Társaság nevére utalva Jókai így fogalmazott: „Egyletük címe azt jelenti, hogy Önök az összhangzatot szeretik. Nagyra becsülöm ezt, mert éppen Temesvárott, hol annyi vallás és nemzetiség van, szükség van az összhangzatra, az összetartásra, ápolják és fejlesszék Önök továbbra is az összhangzatot…“

Másnap, október 3-án került sor a színházban az évadnyitó eseményre, amelyhez Jókai Mór egy verses Prológust (Előhangot) is írt, amelyet Gerőfy Andor igazgató adott elő. Zavaró momentum volt, hogy a Prológus három nappal korábban egy fővárosi újság hasábjain már napvilágot látott, és a temesváriak éppen a színházigazgatót gyanúsították a szöveg korai nyilvánosságra hozatalával. Ennek ellenére, a Bánság viharos múltjának nagy alakjait megidéző, a színművészek sokrétű feladatait szép példázatokkal felvázoló „előhang”, amely hangsúlyozta a népek közötti megértés parancsoló szükségességét, szólott az egymás iránti rokonszenv ápolásának feladatáról, a kölcsönös tiszteleten alapuló testvériség megvalósulásának feltételeiről, osztatlan sikert aratott. A Jókai Mór által a temesvári színháznak írt Prológos teljes szövegét 140 évvel első elhangzása után Tamás Péter tb. konzul tolmácsolta.

Abból a szempontból is fordulópont volt 1885 Temesvár életében, hogy a városban felerősödött az elmagyarosodás folyamata, Jókai jelenlétére ilyen szempontból is szükség volt. A színházi előadás után a városi Vigadóban – ma ebben működik a magyar és a német színház – elmondott pohárköszöntőjében Jókai Mór a budapesti színészek követendő példáját hozta fel, akiknek a német várost, ahol szinte mindenki németül beszélt, az 1837-ben megalakult Nemzeti Színház erőteljes társadalmi hatása valósággal elmagyarosította. Szekernyés János azt is elmondta, hogy 1893-ban, írói munkássága kezdetének 50. évfordulóján Jókai Mórt Temesvár díszpolgárává választották, és utcát neveztek el róla.  Az írófejedelem több regényének is vannak bánsági vonatkozásai, mint az Aranyember vagy a Cigánybáró. 

Varga Ildikó felvezetője után a jelenlevők megtekintették az Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilmet, amelynek témája Jókainak a női nemhez való viszonyulása és a nagy író nőábrázolásai. Jókai Mór Laborfalvi Róza művésznővel kötött házassága a XIX. század közepén több szempontból is rendhagyó volt, még édesanyja is kitagadta az írót a frigy miatt, amit csak azután tudott elfogadni, hogy személyesen meggyőződött a művésznő kiváló és odaadó háziasszony voltáról. A dokumentumfilmből kiderült, hogy Jókainak egyéni véleménye volt a nőknek a társadalomban betöltött szerepéről, amit önálló, független, erős egyéniséggel rendelkező női regényalakjai testesítettek meg, a férfiak és nők közötti egyenlőség létjogosultságát sugallva. 

A Magyar Költészet Napja alkalmából, meghallgattunk néhány kevésbé ismert Jókai-költeményt is, Tamás Péter és Varga Nóra tolmácsolásában.